Rozsnyó Budapesten

Egészen pontosan a Rákóczi út 15. szám alatt. Ott, ahol hajdanán a Fehér Lóhoz címzett fogadó állott, újabban pedig a Szlovák Intézet székhelye. Május 25-én itt mutatkozik be a gömöri város az érdeklődőknek. A rozsnyói Bányászati Múzeum kiállítását 17 órakor nyitják meg. Annak a híres táblaképnek a másolatát hozzák el Rimaszombat és Kassa után Budapestre, amelynek eredetije a püspöki palotában található. 1513-ból való a rozsnyói Metercia: Szent Anna Szűz Máriával és Jézussal. Ezt a táblaképet 1987 és 1990 között restaurálták, és különös érdekessége, hogy a bibliai jelenet hátterében fölfedezhető a gömöri bányászat korabeli képe a rozsnyói Kálváriával. Fél órával a kiállítás megnyitója után a városi Actores Színház mutatkozik be szlovák nyelvű előadással, este fél nyolckor pedig a rozsnyói Három Rózsához (a város címerében láthatjuk őket!) címzett étterem tart gasztronómiai bemutatót.
Ahogy olvasom a meghívót, az jut eszembe, a magyarországi polgárok számottevő részének fogalma sincs arról, hol is van Rozsnyó. Talán még miskolci vagy egri polgártársainknak sem. Mert nem ismerik a szomszédos országokat, nem tudják, hol élnek magyarok a mai országhatárokon túl. Pedig Gömörnek ez a sarka nincs túl meszsze. Érdemes fölkeresni a mai szlovák–magyar nyelvhatáron fekvő várost, körbejárni tekintélyes négyzet alakú főterét, megtekinteni a környék látnivalóit Betlértől Krasznahorkáig. Történelmünk emlékeivel találkozunk a gömöri kisvárosban. Rákóczi Ferenc egy ideig innen irányította az ország ügyeit. Kossuth Lajos évtizedekig mellőzött szobrát (a Bányászati Múzeum kertjében lehetett csak látni) tavalyelőtt újra fölállították. A Diáktemplom tornyába fölkapaszkodva igazat adhatunk Petőfi Sándornak, aki azt írta Rozsnyóról, úgy fekszik a hegyek között, mint a koldus kalapjába ejtett krajcár.