Amikor a II. világháborút Japán elvesztette, 1947-ben amerikai nyomásra új alkotmányt hozott létre. Ebben a japánok kizárják a hadviselést, így azóta sincs japán hadsereg. A katonaság fenntartásának tiltása szintén szerepel az alkotmány szövegében, ám önvédelmet szolgáló egységek működnek az országban. A szigorú szabályozás következtében évtizedeken át ragaszkodtak az alkotmány szövegéhez, de mára kissé másképp értelmezik a háború után megírt alaptörvényt. Az iraki részvétel volt az első japán fegyveres misszió egy háborús övezetben a világháború óta. A japánok 1992-ben engedélyezték, hogy a fegyveres erők részt vegyenek az ENSZ segélyakcióiban az országtól távol, s 2003-ban született meg az a törvény, amely a katonákat háborús ország békés területeire engedte. Valószínűleg nem áll meg Japán ezen a szinten, hiszen az iraki misszió kezdete óta egyre többször vesz részt a nemzetközi színtéren katonai jellegű akciókban. A szökőár sújtott Indonéziába szállított ezer katonát elfogadta a japán közvélemény, ám az iraki részvételt nem.
Az iraki megszállásban-újjáépítésben való részvétel a japán ellenzéki pártok szerint az alkotmány szellemével ütközik, és az kizárólag a miniszterelnök személyes ambícióit szolgálja. Koidzumi Dzsunicsiro egyébként a mostaninál is több teret engedne az ország katonáinak.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
