Gyurcsány a külügyeket magyarázta

Az Egyesült Államokkal és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok javításáról, valamint új külpolitikai stratégiáról beszélt tegnap napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc. A Fidesz szerint szép dolog jóban lenni az amerikaiakkal és az oroszokkal, de ennél fontosabb nemzeti érdekeink hatékony képviselete az EU-ban.

Magyarország külpolitikai stratégiájának újrafogalmazásáról beszélt Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök szerint hazánknak is, mint ahogy a világ fejlett államainak, nagyobb felelősséget kell tanúsítania a Föld biztonságának megőrzésében. Ezzel indokolta a kormányfő többek között a távoli országokban vállalt magyar missziók feladatait. Magyarországnak képesnek kell lennie elszakadva a pillanat csábításától előre tekinteni, nemcsak a Kárpát-medencébe, hanem a világ más lokális zónáiba is – fogalmazott Gyurcsány, aki úgy vélekedett, a mostani kormányzat új lendületet adott hazánk és Oroszország kapcsolatának, és Magyarország, valamint az Egyesült Államok közti viszonynak. Tévesnek nevezte a kormányfő azt a képzetet, amely szerint az Európai Unió képviseli a moralitást globális kérdésekben, szemben az Egyesült Államokkal.
– Köszönjük a tanítást, igyekszünk megfogadni és jól viselkedni. És ezentúl, ha egy orosz és egy amerikai összevitatkozik Budapest utcáin, hídként feszülve kettejük közé fogjuk szolgálni a nemzetközi egyetértést és szolidaritást – ironizált a miniszterelnök szavaira reagálva Navracsics Tibor (Fidesz). A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy amit Gyurcsány a nyitás politikájának nevez, az nem vele, hanem 1990-ben az első demokratikus kormánnyal, Antall Józseffel és Jeszenszky Gézával kezdődött. Mint mondta, az ellenzéki pártok és az SZDSZ már akkor a nyugati világgal való integrációról, együttműködésről beszélt, amikor önök – fordult a szocialisták irányába – még a demokratikus szocializmusról, a Szovjetunióval való kiegyezésről és egy hegemón kommunista többpártrendszerről értekeztek. Úgy fogalmazott, szép dolog, ha híddá feszülünk az Egyesült Államok és Oroszország között, ám ennél előrébb való nemzeti érdekeink képviselete a világban és főként az EU-ban. Végül a kormányfő „külpolitikai kiselőadására” célozva megjegyezte, nem tudja eldönteni, hogy ezzel Göncz Kinga külügyminiszteri pályáját segíteni kívánja, vagy pedig sürgősen befejezni azt.
Semjén Zsolt (KDNP) szintén arról beszélt, hogy a mindenkori kormány az egyetemes magyar nemzetnek tartozik felelősséggel, nem Moszkvának, Washingtonnak, Brüsszelnek vagy a Világbanknak. A KDNP elnöke szerint ráadásul Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség kifejezést kiejtheti a száján a december 5-i népszavazás óta. Hozzátette, szocialista politikusként amúgy sem használhatná Gyurcsány Ferenc a történelmi felelősség kifejezését, mert az MSZP politikája minden, csak nem szociáldemokrata. Dávid Ibolya (MDF) felszólalásában Gyurcsány Ferenc külpolitikai sikereit méltatta, mondván, az európai külpolitikában, a magyar és amerikai viszony javításában a miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak. Megjegyezte, a december 5-i népszavazás a határokon túli magyarok ügyében nem hozott megoldást.
A kormánypártok a Bush-látogatás külpolitikai fontosságát hangsúlyozták. Vadai Ágnes (MSZP) új külpolitika meghirdetését sürgette, mert szerinte mára kiderült, hogy a partvonalról bekiabálva nem lehet gólt lőni, nyitni kell a feltörekvő piacok felé, erősíteni kell a kapcsolatokat Oroszországgal és Ázsiával. Kuncze Gábor (SZDSZ), hangsúlyozva a Bush-látogatás diplomáciai sikerét, azt kérte a pártoktól, legalább a külpolitikában térjenek vissza a közös platform politikájához. Viszonválaszában Gyurcsány Ferenc, visszautasítva Semjén szavait, kijelentette, senkinek nincs joga megkérdőjelezni a másikat őszinte magyarságában.