Kivételeznének egyes színlelt szerződésekkel

Vizsgálja a kormány, hogy miként lehetne kivonni az egészségügyi dolgozókat annak a jogszabálynak a hatálya alól, amely június 30. után súlyos büntetéssel fenyegeti azokat, akik színlelt szerződéssel dolgoznak vagy dolgoztatnak.

Levelet kapott a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a Miniszterelnöki Hivataltól, amely szerint a kormány vizsgálja a lehetőségeket. A szervezetek nemrég fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, jelezve: ellátási zavar alakulhat ki emiatt. Sokan – főként a hiányszakmákban, például patológusként, altató- vagy röntgenorvosként dolgozók – ugyanis nem lesznek hajlandók közalkalmazottként, s így sokkal kevesebb pénzért elvégezni azt a feladatot, amit eddig vállalkozóként láttak el.
Speciálisan kellene kezelni az egészségügyi ágazatot – vélekedett Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Lapunknak elmondta: az utóbbi időben tucatnyi levelet kapott kórházigazgatóktól, akik megkezdték a szóban forgó szerződések átalakítását, s most szembesültek azzal, hogy a dolgozók nem vállalják közalkalmazottként a munkát. Hangsúlyozta: nem vonhatják meg a vállukat, ha nem tudnak műteni, hiszen ellátási kötelezettségük van. De alulfinanszírozottságuk miatt az intézmények nem tudnak többet fizetni. Ezek a szerződések kényszerből születtek, mert alacsony közalkalmazotti bérért bizonyos egészségügyi feladatra már nem lehet szakembert találni – szögezte le.
Van, aki délelőtt közalkalmazott altatóorvosként dolgozik egy kórházban, délután pedig vállalkozóként látja el ugyanazt a feladatot, ugyanabban az intézményben: ez egy tipikus példa a szabálytalan foglalkoztatásra. Hasonlóképpen át kellene alakítani annak a megbízási vagy vállalkozási szerződését, akinek feladatai valójában adott munkakör betöltését jelentik. A színlelt szerződések elleni fellépést 2003 óta több alkalommal elhalasztották a törvényhozók. Június 30. elvileg a végső dátum, addig meg kell szüntetni ezeket.
Jövő hónap végén tehát lejár a moratórium, s bírsággal-pótlékkal együtt behajtja az APEH azt az adó- és járulékösszeget, amelyet a felek megspóroltak a színlelt szerződésekkel, valamint akkortól büntetőjogi fenyegetettség is terhelheti őket. A munkaviszonyt leplező vállalkozási vagy megbízási szerződések legnyilvánvalóbb oka, hogy kevesebb adót és járulékot kell utánuk fizetni. Ráadásul így nem a munka törvénykönyve szigorú szabályai vonatkoznak a felekre.