Ha Irán ellen szankciókat vezetnének be, a kormány hatalmas nyomás alá kerülne, hogy mondja fel az atomsorompó-egyezményt – figyelmeztetett Ali Asgar Szoltanije. A közép-keleti ország korábbi, az ENSZ-hez és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) akkreditált nagykövete a Teleki László Intézetben tartott előadást az iráni atomprogram kapcsán kialakult diplomáciai szembenállásról. Értetlenségét fejezte ki, amiért Iránt az együttműködés hiányával vádolják, hiszen szavai szerint épp Teherán az egyetlen, amely önkéntesen teljes körű vizsgálatot engedélyezett az összes nukleáris kutatóintézetében a NAÜ ellenőreinek. Leszögezte, az iráni atomprogram nagyjából fél évszázada folyik, így érthetetlen, miért épp most követelik a leállítását. Elmondta, az országnak szüksége van az energiára, amelyet a magfúzióból tudnak nyerni, ezért Irán minden külföldi tiltakozás ellenére végre fogja hajtani a programját. „Korábban mindig legyintettek az atomprogramunk hallatán, azt gondolván, hogy Irán nem fogja tudni megszerezni a technológiát. Ha más még nem mondta, most én kijelentem: rendelkezünk a szükséges technológiával” – mondta a szakember. Egyúttal mindenkit biztosított arról, hogy Irán célja kizárólag az energiatermelés, nukleáris fegyverek fejlesztése nem szerepel a terveikben. Kijelentette: többek között Hamenei ajatollah, az ország politikai-vallási vezetője is elutasította az atomfegyverek létrehozását, felhasználását és tárolását, sőt ezt még Khomeini ajatollah, az iszlám forradalom vezetője is határozottan megtiltotta évtizedekkel ezelőtt.
Szoltanije szerint Iránnak egyértelműen teljes önellátásra kell berendezkednie, mivel a nyugati országok nem teljesítik a vállalt kötelezettségeiket. Mint elmondta, az Egyesült Államok még az 1979-es forradalom előtt kötött szerződésben megállapodott hazájával a nukleáris fűtőanyagok szállításáról, amelyeket a teheráni 5 megawattos kísérleti reaktorhoz használtak volna fel, ám ezt Washington nem teljesítette. Ugyanakkor megemlítette, hogy a sah uralma idején országa egymilliárd dollárt fizetett a csőd szélén álló Eurodifnek, amely urániumdúsítással foglalkozik. „Bár Irán 10 százalékos tulajdonos a cégben, egyetlen gramm dúsított uránt sem láttunk a pénzünkért cserébe harminc év alatt. Pedig ha van az embernek egy cipőgyára, évente legalább egy pár cipőt megkap szerintem” – szemléltette példával az iráni atomprogramot. Az orosz féllel való tárgyalások azért nem vezettek eredményre a szakember szerint, mert Moszkva nem vállalta a fűtőanyag szállítását néhány évre előre sem, anélkül pedig semmit sem ér a felépített reaktor.
Ali Asgar Szoltanije úgy vélte, ha a diplomáciai szembenállás azt eredményezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat léptet életbe Irán ellen, az közel hozza az ország kilépését az atomsorompó-egyezményből.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat