Történelmi PR-beszéd

Bár nem volt George Bush beszéde világpolitikai jelentőségű, mi Magyarországon maximálisan elégedettek lehetünk – foglalta öszsze véleményét Tálas Péter arról, amit az amerikai elnök a Citadellán elmondott. A politikai elemző szerint egyetlen amerikai elnök sem hozott hazánk számára ekkora ismertséget, mint most Bush a beszédével. Kiemelte, hogy az elnök szinte végig Magyarországról szólt, így „képbe hozta” az országot, főként azért, mert ezt a CNN élőben közvetítette, és szerinte az amerikai elnökre odafigyel a világ. „Végig ’56-ról beszélt, számba vette a sikereinket – akár egy magyar politikus is mondhatta volna Bush beszédét” – vélte az elemző.
Megjegyezte, hogy azok viszont csalódottak lehetnek, akik világpolitikai jelentőségű beszédet vártak. Tálas Péter szerint nem Budapest az a hely, ahol az elnök ilyen fontos bejelentéseket tenne. Rámutatott ugyanakkor, hogy az amerikai elnök személyesen mindig is nagyon fontosnak tartotta az ’56-os magyar forradalmat, s néhány éve a Capitoliumban rendezett emlékünnepségre átsétált, ami Tálas Péter szerint nagyon ritkán történik meg.
Amerikai magyarok szorgalmazták előzőleg, hogy George Bush kérjen bocsánatot az 1956-ban tanúsított washingtoni nemtörődömségért. Tálas Péter szerint fel lehet fedezni az önkritikát a beszédben, amikor Bush azt mondta: „Tanultunk a múlt tapasztalataiból, és az Egyesült Államok úgy döntött, támogatja a szabadságmozgalmakat.” Nem tartotta valószínűnek, hogy Bush ennél több önkritikát megengedhetett volna magának, mikor épp a törvényhozási választásokra készül. Szerinte George Bushnak belpolitikailag káros lett volna, ha a korábbi amerikai hibákat emlegeti. Felhívta a figyelmet, hogy Bush folyamatosan megpróbálja elfogadtatni az iraki háborút a választókkal, erre szolgált az ’56-os forradalom és a mostani szerepvállalás összekapcsolása. Tálas Péter szerint Bush szavaival – miszerint a szabadság nem azonnal jön el – minden bizonnyal az otthoni türelmetlenkedőknek akart üzenni, példaként állítva a magyar harcosokat eléjük. „Ha a magyarok tudtak 30 évet várni, amíg elnyerték a szabadságukat, a világnak is várnia kell az iraki konszolidációra” – értelmezte Bush üzenetét a politikai elemző.
Tálas Péter szerint elképzelhető, hogy az elmúlt két nap tárgyalási eredményeinek köszönhető a Bush-beszéd rövidsége. „Sokan az európai–amerikai viszonyról akartak volna hallani az amerikai elnöktől, ám azt ismerjük el, hogy ebben a viszonylatban nem sok minden történt Bécsben” – mutatott rá. Szerinte csak akkor lehet nagy történelmi dolgokat bejelenteni, ha vannak eredmények, ám nem történt semmi ilyesmi, s Tálas Péter ezt arra irányuló jelzésnek tartja, hogy az Egyesült Államok nem tervez semmilyen változtatást külpolitikájában az Európa–Amerika-viszonyban.