Tűzoltás vagy program?

Csupán átmeneti problémakezelésnek nevezték elemzők a hét végén közzétett megszorító csomagot, amely nem tartalmazza a korábban megígért strukturális reformokat. További probléma, hogy a gazdasági növekedés jövő évre előre jelzett jelentős visszaesése meghiúsíthatja az új célokat. Több gazdaságkutató arra figyelmeztetett, hogy a beismert 9,5 százalékos hiány még mindig nem felel meg a valóságnak.

Számos bizonytalansági tényező áshatja alá a szombaton meghirdetett „nadrágszíjcsomag” teljesíthetőségét: a legfőbb gondot a gazdasági növekedés lassulása okozza, a lakosságot és a vállalkozásokat sújtó közteheremelés ugyanis több százalékponttal veti vissza a bővülés ütemét. Veres János pénzügyminiszter ugyan 2,5 százalékos GDP-növekedést jósolt a jövő évre, elemzők szerint azonban a lassulás üteme ennél nagyobb is lehet. Optimista előrejelzésként értékelték gazdaságkutatók a Gyurcsány Ferenc által bejelentett jövő évi 5 százalékos inflációt, a legtöbb kutató az adó- és áremelések, valamint a forint várható gyengülése miatt 6 százalékra gyorsuló pénzromlási ütemet prognosztizál. Ez nem strukturális reform, hanem csak átmeneti problémakezelés – mondta Hans Redeker, a BNP Paribas elemzője ijesztőnek nevezve a magyarországi helyzetet. A szakértőnek a portfolio.hu internetes portálon közzétett értékelése szerint az eladási hullám tovább sújthatja a magyar tőkepiacokat, a bejelentett intézkedések ugyanis csak újabb adókat vetnek ki, az aránytalanul magas kormányzati kiadásokat nem kezelik.
Zsoldos István, a Goldman Sachs pénzintézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bejelentett 9,5 százalékos államháztartási hiány nem tartalmazza a GDP 2 százalékát kitevő állami adósságátvállalásokat. A jövő évre előirányzott 5 százalékos államháztartási hiánycélt, illetve a 2010-es euróbevezetést tarthatatlannak nevezte a szakértő. Aggályokat fogalmazott meg a BA-CA pénzintézet is, amely a kormányzati hitelesség szempontjából rossz hírnek nevezte, hogy a 10 százalék körüli idei hiány nem elsősorban egyszeri tételekhez, hanem kiadástúllépéshez és bevételelmaradáshoz kötődik. A bank elemzése szerint a bejelentett intézkedéscsomag fő problémáját az jelenti, hogy az infláció az idén és jövő év végére 5-6 százalékra emelkedhet, míg a gazdasági növekedés – visszaeső lakossági kereslet és 2-3 százalékos negatív reálbér-emelkedés mellett – lelassul. Mindezek a kommentár értelmében a forint leértékelődéséhez vezethetnek.

Kamatemelés. Az Új egyensúly program intézkedéseit követően megugró infláció miatt az MTI-nek nyilatkozó gazdaságelemzők jó esélyét látják egy jegybanki kamatemelésnek, többségük szerint azonban a monetáris tanács következő, jövő heti kamatdöntő ülésén erre még nem kerül sor.