Várólisták az egészségügyben?

Újabb, a fekvőbeteg-ellátó intézmények finanszírozását csökkentő intézkedést tervez az Egészségügyi Minisztérium. Pedig már a korábban bejelentett változások miatt is a kórházak adósságának növekedésére és várólisták kialakulására számít több szakember.

2006. 06. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb finanszírozásváltozás: bevételkiesést okozhat a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek egy újabb intézkedés. A kórház-finanszírozás úgynevezett HBCS-pontok alapján történik. Minden betegség kezelésének, minden beavatkozásnak van egy pontértéke, a csípőprotézis-műtétnek például 5,35 pont. Egy pont után az egészségbiztosító meghatározott összeget fizet, jelenleg 136 ezer forintot. Bizonyos eseteknél, például reumatológiai és urológiai beavatkozásoknál, a tárca csökkentené (visszanormálná) az említett pontértéket, így a beavatkozás után járó finanszírozást is. Egyes ellátástípusoknál a HBCS-pont megszűnne, így ezeket a jövőben csak járóbeteg-szakrendelőben lehetne ellátni, vagy az elszámolásnál más betegségcsoportba kellene sorolni, aminek esetleg alacsonyabb lehet a finanszírozása. Szerettük volna megismerni az Egészségügyi Minisztérium álláspontját, de a sajtóosztálytól nem kaptunk választ. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ezzel újabb forráskivonás történik. Mint mondta: a tárca alig egy napot adott számukra a tervezett intézkedés véleményezésére.

Meghatározott teljesítmény fölött nincs finanszírozás: bevételkiesést jelenthet a gyógyító intézményeknél, hogy júliustól megváltozik az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát. Eddig a bázisnak tekintett teljesítmény eléréséig 100 százalékban finanszírozta az egészségbiztosító a beavatkozásokat és vizsgálatokat, az azt meghaladót pedig degresszíven, azaz egyre alacsonyabb áron számolta el. Júliustól azonban már csak a 2005-ös bázis 95 százalékáig fizet a biztosító, ha az intézmény annál többet teljesít, úgy azután egy forint finanszírozást sem utal. A változás következtében a rendelők és a kórházak valószínűleg megpróbálják majd elérni, hogy véletlenül se legyen több betegük, mint ahány ellátására finanszírozást kapnak, tehát előjegyzési rendszerrel és várólistával kell ütemezniük a munkát.

Változás a krónikus betegeknél: néhány ritkábban előforduló betegségtípus rehabilitációja után ugyan valamivel több pénzt utal majd júliustól az egészségbiztosító az intézményeknek, ám a gyakoriakért kevesebbet, ami öszszességében forráskivonást jelent – nyilatkozta nemrég Dénes Zoltán országos rehabilitációs szakfőorvos. Példaként elmondta: egy páciens után 4150 forintos napidíj jár (ez júliustól 5000-re nő), de a betegségtípustól függő szorzó közben csökken: az általános rehabilitációnál így a napi pénz 6640 forint helyett 6000, a mozgásszervinél pedig 8715 helyett 7500 forint.

Költségnövekedés: a kórházak pénzügyi pozícióját az is megrengetheti, hogy nő az áfa, a fűtés- és a villanyszámla, valamint hogy novembertől mégsem szűnik meg a munkavállalók után fizetendő 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás. Eközben ugyanis a finanszírozás – amelyből a költségeket kellene kigazdálkodni – nem emelkedik, sőt csökken. Az adósság növekedésére sokan számítanak. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes például egy minapi előterjesztésében azt írja: a finanszírozás és a struktúraátalakítás miatt várható, hogy több fővárosi kórház anyagi helyzete romlik, és szükség lesz önkormányzati biztos kirendelésére.

Ha szakrendelőben is ellátható, ne kerüljön kórházba: júliustól nem finanszírozza a biztosító annak a betegnek az ellátást, akit felvettek a kórházba, noha járó betegként is ellátható lett volna.

Bezárják az intézményt, ha nincs elég orvos: júliustól az egészségbiztosító ellenőrizheti, hogy egy adott kórházi osztályon elegendő orvos áll-e rendelkezésre az ágyszámhoz képest (ez szakmánként eltérő). Ha nem, úgy felbonthatja a finanszírozási szerződést, de dönthet úgy is, hogy csak annyi ágy után utal finanszírozást, amennyire van elég orvos.

A beteg legalább öt percet ér: a járóbeteg-ellátásban nem tarthat átlagosan 5 percnél rövidebb ideig egy beteg ellátása, egyébként azt nem finanszírozza a biztosító.

Száz százalék fölött nincs finanszírozás: júliustól a kórházakban legfeljebb annyi ágy után lehet majd számlázni, amennyire az intézménynek szerződése van a biztosítóval. Egy ágyra pedig egy nap csak egy beteg számolható el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.