Veszélyes a Balkánról érkező cukor

Egyre nő a déli szomszédainktól hazánkba érkező import- cukor mennyisége, ami komolyan megzavarhatja a piacot. A magyar szakemberek most abban reménykednek, hogy az úgynevezett balkáni cukorexport zöme a jövőben az olasz piacon jelenik meg.

Komolyan érintheti a déli szomszédainktól hazánkba érkező cukorimport a hazai termelőket és feldolgozókat. A térség két legjelentősebb exportőre, Szerbia és Horvátország 2000-ben kötött az Európai Unióval egy olyan megállapodást, amelynek értelmében több termékkel, köztük a cukorral is vámmentesen léphetnek a közösség területére. Akkor Szerbia és Montenegró, valamint Horvátország is 180-180 ezer tonnás – Albánia és Bosznia-Hercegovina ezer, illetve tizenkétezer tonnás – lehetőséget kapott erre.
– Magyarországra tavaly 49 600 tonna importcukor érkezett, szemben a tavalyelőtti 41 ezer tonnával, a tendencia tehát emelkedő. Tavaly 12,7 ezer tonna érkezett hazánkba Szerbia-Montenegróból, 11,5 ezer tonna pedig Horvátországból – jelentette ki Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. – A fenti adatok első látásra nem tűnnek komolynak, azonban nem szabad lebecsülni ezt a mennyiséget, az úgynevezett balkáni cukor ugyanis hat a belföldi árakra, és emeli hazánk függőségét az importtól.
A hazai árak megfelelő szinten tartása viszont a július elsejével induló uniós cukorreform miatt fontos. Két évig ugyanis a cukorgyártók befizetéseiből finanszírozzák a reform költségeit. Az első évben minden tonna eladott cukor után 34 ezer, a másodikban 43 ezer forintot kell a gyáraknak befizetniük. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kilónkénti 180-200 forintos cukorárból a gyártóknak a július elsejével induló cukorgazdasági évben kilónként 34, majd egy újabb éven keresztül 43 forintot kell az EU kaszszájába utalniuk. A reform sikere azon is múlik, hogy a gyáraknak sikerül-e a hazai referenciaárat a tonnánként 632 eurós intervenciós árral egy szinten tartaniuk. Tavaly év végén a hazai piaci ár 5-10 százalékkal volt a referenciaár alatt.
Tavaly Koczka Zoltán szerint épp az alacsonyabb hazai árak miatt érkezett kevesebb cukor Magyarországra, a déli szállítmányok elsősorban Olaszországban találtak gazdára. Ez az állam a termelés mennyiségére vonatkozó kvóta felét visszaadja, 19 cukorgyárából várhatóan tizenhármat bezár, ezért a szakma abban bízik, hogy a balkáni cukor zöme a jövőben is az olaszoknál kerül piacra. A helyzetet tovább bonyolítja: az EU nagyon figyel arra, hogy csak répacukor kerüljön piacaira. Ezért a déli országok jelentős mennyiségű nádcukrot importálnak, majd cukorrépából készült termékeiket az unióba exportálják. Szerbia-Montenegró cukortermelése 2000-ben 170 ezer tonna volt, tavaly azonban már 380 ezer tonnára ugrott, miközben a belső fogyasztás csak évente 250-300 ezer tonnára tehető. Az uniós export szerepet játszik a szerb cukoripar átalakulásában, az ottani gyárakat főleg olasz és görög befektetők vásárolják, de arról is tudni, hogy vevőként megjelent a hazai érdekeltségekkel is rendelkező német Nordzucker. Ez azt jelenti, hogy a balkáni cukoripar zöme a jövőben uniós gyártók kezébe kerülhet.