A Fidesz és a KDNP nem vitázott

Gyurcsány Ferenc nehezményezte tegnap az Országgyűlésben, hogy az általa képviselt nagy átalakítások, illetve a tandíj, a vizitdíj és a gázáremelés közé egyenlőségjel került. Kuncze Gábor (SZDSZ) a változtatás szükségessége mellett érvelt, míg a szocialista Simon Gábor leszögezte: „nem félünk a bírálattól, magunkra támaszkodunk, készek vagyunk vállalni tetteink következményeit”. Az ellenzék – az MDF kivételével – Horváth Balázs halálára tekintettel nem szállt vitába a kormányfővel.

2006. 07. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oktatás átalakítása nem a tandíjról szól, az egészségügyi reform sem a vizitdíjról és a gázár kiigazítása sem a gáz árának emeléséről – fejtette ki tegnap Gyurcsány Ferenc napirend előtt a parlamentben. A kormányfő nehezményezte, hogy az általa képviselt nagy átalakítások, illetve a tandíj, a vizitdíj és a gázáremelés közé egyenlőségjel került. Gyurcsány azonban továbbra sem beszélt a reformok részleteiről, hanem azt hangoztatta, a közteherviselés terhet jelent, és szabadnak lenni felelősséggel is jár. A rendszerváltozást követően milliárdossá lett miniszterelnök hosszan ostorozta a jelenlegi magyar viszonyokat, amelyek szerinte nem a rendszerváltáskor, nem is a Kádár-korban, hanem több száz év alatt alakultak ki. A hosszú demokrácia feltétele szerinte, hogy „a haza a közös rendből áll”. A rendet nem az ellenőrzés vagy a kilátásba helyezett büntetés tartja fenn, hanem az, hogy nem mondjuk azt az építési vállalkozónak vagy a pincérnek, hogy nem kell áfás számla – mondta. A rendhez mindenki hozzáteszi, beleteszi a magáét – fejtegette. – Ha mindenki csak magára figyel, ki törődik a nemzettel? – kérdezte a vitatható ügyleteiről elhíresült kormányfő. „A közfelelősség mind a tízmillió közös kötelessége”, nem elegendő, ha „csak a miniszterelnök önmagában megváltozik” – mondta. Gyurcsány Ferenc a kormány lépéseit az igazságossággal próbálta igazolni, mert szerinte rengeteg ezzel kapcsolatos probléma van. A felsőoktatási tandíjjal kapcsolatban megjegyezte: jelenleg az alsó osztályok gyermekei nem tudnak bekerülni a rendszerbe.
Simon Gábor (MSZP) erre reagálva azt hangoztatta, hogy még soha nem volt ilyen fontos a politika felelőssége. Mint mondta, most Magyarország hosszú távú jövőjét alakíthatjuk. A bátorság Simon szerint azt jelenti, „nem félünk a bírálattól, magunkra támaszkodunk, készek vagyunk vállalni tetteink következményeit”. Kuncze Gábor (SZDSZ) a változtatás szükségessége mellett érvelve arról beszélt, nem jó az, amit az elmúlt 16 évben követett a politika, hogy a racionális döntések helyére fokozatosan a populizmus, a populista döntések léptek. Szerinte ugyanis ennek a következménye a költségvetés mai helyzete. Tekintettel arra, hogy Horváth Balázs fideszes képviselő a hét végén elhunyt, a Fidesz, illetve a vele szövetséges KDNP nem kívánt részt venni a tegnapi politikai vitában. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya viszont felszólalt, és arról szólt, hogy a kampány ígéretei és a valóság fényévnyi távolságra voltak egymástól. – Soha nem látott mértékben tértek el a felelős politikusok ígéretei, az adott szó tisztessége és becsülete a kormányprogramban megfogalmazottaktól – mondta. Bírálta mindkét nagy pártot, mondván, a Fidesz és az MSZP több ezer milliárd forint ígérgetésével próbálta a kampányban a választók kegyeit megnyerni, miközben pontosan tudták, hogy számtalan megszorító intézkedésre lesz szükség. Úgy fogalmazott, a Fidesz ellenzékbe kerülve megúszta az elszámolást, de a szocialistáknak és a liberálisoknak választ kell adni arra, miért nem mondtak igazat a kampányban. Felrótta a kormányfőnek azt is, hogy egy sajtónyilatkozatában a politikai és a hétköznapi erkölcs között időnként felmerülő különbségről beszélt. – Úgy tűnik – jegyezte meg Dávid –, a miniszterelnök éppen aktuális pozíciója miatt mentesül a hétköznapi erkölcs alól, azaz a kormányfő szerint amíg az átlagemberek nem tartják erkölcsösnek a hazugságot, Gyurcsány Ferenc mércéje szerint ezt a politikusok megengedhetik maguknak. Viszonválaszában a miniszterelnök a politikai, magán- vagy üzleti erkölcs közötti különbségről szólva úgy fogalmazott: a politikai életben bizonyos szabályok megtartásával nemcsak jogszerű, de erkölcsös is, hogy valakit kizárnak egy pártfrakcióból, a magánéletben viszont nagyon el kell azon gondolkodni, van-e olyan eset, amikor valakit ki lehet zárni egy családból. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor arra kérte az ellenzéket, ne az MSZP-ről vagy annak kampányáról, hanem az ország helyzetéről fejtse ki álláspontját.
Gazdasági társaságok Szlovákiába történő áttelepülését elősegítő hirdetések jelentek meg Magyarországon a sajtóban – hívta fel a figyelmet Tállai András (Fidesz) a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában. Szerinte ide vezetett Gyurcsány Ferenc felelőtlen kijelentése, amely szerint „el lehet menni” Szlovákiába. Kóka János gazdasági miniszter szerint nem lehet politikai következtetéseket levonni egy szórólapból. Tállai nem fogadta el az interpellációra adott miniszteri választ, a Ház többsége azonban igen.
Tegnap a parlamentben már eldőlni látszott, hogy nem kapja meg a szükséges, kétharmados többséget a kormány által kezdeményezett alkotmány-, illetve önkormányzati törvénymódosítás. A kormánytöbbség ugyanis sorra leszavazta a Fidesz előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatait.
Egy nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül Meszleny Lászlót, a KDNP jelöltjét az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává választották. Meszleny a Magyar Rádió Aktuális szerkesztőségének vezetője, korábban a Fidesz kommunikációs igazgatója volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.