Egy hálószaggató öngól

Jelentősen megugrott, mintegy két-háromszorosára emelkedett a szlovákiai cégalapítás iránt érdeklődő magyarok száma, amióta a kormányfő az áttelepülést ajánlotta egyik kifakadásában. Szemfüles üzletemberek szórólapon, interneten és napilapokban hirdetik: segítenek az áttelepülésben a hazai vállalkozóknak.

El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni! – közölte Gyurcsány Ferenc a közelmúltban az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén az adóemelések ellen felhozott érvekre válaszul. Tény, hogy Szlovákiában az egykulcsos adó, az alacsonyabb cégalapítási díjak és az egyszerűbb ügyintézés miatt kedvezőbbek a cégalapítás feltételei. Az egyik határon túli, dunaszerdahelyi pénzügyi tanácsadó megkeresésünkre elmondta: jelentkezők eddig is voltak, de a miniszterelnök kijelentése óta két-háromszorosára is megugrott a magyarok érdeklődése a szlovákiai cégalapítás iránt. A társaságok létrehozásában segédkező vállalkozók szerint annak, hogy a magyarok kíváncsisága fokozódott, üzleti okai is vannak, hiszen a kedvezőbb körülmények miatt a cégalapításnál akár 30-40 százalékos költségcsökkenés is elérhető.
*
Mint megtudtuk, egy átlagos kft. a szomszédos országban mintegy két hét alatt megalakítható. A jogi és adminisztratív költségek mintegy 30 ezer koronát, vagyis közel 200 ezer forintot tesznek ki. A cégfenntartásnak is van anyagi vonzata, ami a magyarországihoz képest jóval mérsékeltebb. Egy átlagos kft. működtetése például havi 90-100 ezer forintból kihozható. Szlovákiában a magyarok jellemzően nyílt kereskedelmi társaságot, korlátolt felelősségű társaságot, illetve úgynevezett komandit társaságot alapítanak. Ez utóbbi lényegében a hazai betéti társaságokhoz hasonlítható. A kft. alapításához pedig csupán 1,4 millió forintos (200 ezer koronás) alaptőke szükséges. Előnyt jelent a szlovák adózási rendszer is. Sajtóinformációk szerint eddig hozzávetőleg hétezer hazai cég helyezte át székhelyét Szlovákiába a 19 százalékos egységes adó- és áfakulcs miatt.
Áthelyezheti-e a székhelyét egy hazai cég egy másik uniós tagállamba úgy, hogy közben jogi szempontból magyar marad – ezt, az első hallásra nem túl egyszerű kérdést intézte a Szegedi Ítélőtábla a közelmúltban az Európai Bírósághoz (EB). A kérdés jelentőségét az adja, hogy a környező államokban jóval kedvezőbbek az adó- és járulékterhek, és egyszerűbb a gazdasági társaságok alapítása is.
A Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. ügyében fordult a Szegedi Ítélőtábla az EB-hez. A jogi dilemma lényege a következő: a Magyarországon honos Cartesio Bt. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégnyilvántartást vezető Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz. A betéti társaság egy olaszországi városba kívánta áthelyezni Bajáról a székhelyét, és a bíróságtól ennek a bejegyzését kérte. A cégbíróság azonban megtagadta a kérelem teljesítését, mivel úgy vélte: a magyar jog nem teszi lehetővé a székhely külföldre helyezését. Vagyis ahhoz, hogy a cég székhelye Olaszországba kerüljön, a társaságot előbb meg kell szüntetni Magyarországon, majd Olaszországban újjá kell alapítani. A Cartesio Bt. szerint viszont az Európai Közösség szerződése szavatolja a letelepedés szabadságát, vagyis egy magyar cég az EU-n belül bármikor áthelyezheti székhelyét úgy, hogy jogi értelemben továbbra is magyar cég marad.
A magyar bíróság többek között arra kíváncsi, hogy a magyar társaságok unión belüli székhelyáthelyezésének ügye a közösségi jog kompetenciájába tartozik-e, vagy a kérdésben kizárólag a nemzeti jog szabályai az irányadók. A kérdésnek az kölcsönöz jelentőséget, hogy a gazdasági szereplők már régóta hangsúlyozzák: a környező országokban a magyarországinál jóval kedvezőbb az adókörnyezet, és jóval könnyebb a cégek alapítása is. A gazdaság igényeit érzékelve a magyar jogalkotók is igyekeztek felvenni a versenyt: a július 1-jén életbe lépett társasági törvény már számos könnyítést tartalmaz. Ilyenek többek között a szerződésminták használata, az elektronikus cégbejegyzés, valamint az ügyintézési idő számottevő lerövidítése. Úgy tűnik azonban, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mégsem elégedett az új szabályozással: a napokban a törvény ismételt módosítását kezdeményezték. Az egyik leglényegesebb változás az volna, hogy a kft.-k alapítását nem kötnék hárommillió forintos törzstőkéhez, csupán ezerforintos, jelképes öszszeg meglétét szabnák feltételül.
A könnyítések ellenére kérdéses: a növekvő magyar adóterhek alól hány vállalkozás igyekszik majd más országba menekülni. A válasz úgy tűnik, az Európai Bíróságon dől el. Amennyiben a közösségi jogi fórum úgy határoz, hogy a nemzeti magánjog megtartásával is áthelyezhető a vállalkozások székhelye, Gyurcsány Ferencnek tökéletesen igaza lesz: akkor valóban könnyűszerrel el lehet menni.