Fellélegezhetnek a balatonhenyeiek?

A környezetvédelmi hatóság képviselője is fenntartásokkal fogadta egy évente kétszázezer tonna mészkövet kitermelő bánya megnyitásának tervét Balatonhenyén, a Káli-medencében. A felügyelőség azonban a döntése előtt tanulmányozza, hogy a tulajdonos mit nyilatkozik az engedélyezési eljárásba bejelentkezett ügyfelek által megfogalmazott ellenérvekről. Az ügyben augusztusban várható határozat.

Nem a környékre való tevékenységnek nevezte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője a balatonhenyei bányászat tervezett megindítását – tudta meg lapunk a helyi zöldszervezet vezetőjétől. Mint ismert, egy vállalkozó meg kívánja nyitni a jelenleg használaton kívül álló, régi balatonhenyei bányát a Káli-medencében, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségében, hogy onnan évi 200 ezer tonna mészkövet szállítson el kamionokkal a közeli autópálya-építésekhez. Ez ellen azonban a helyiek nagy része és számos civil szervezet tiltakozik, mert szerintük a tervezett kitermelés és szállítás jelentős károkat okozna a környezetben, és a környéket felvették az Európai Unió által védettnek tekintett övezeteket tömörítő Natura 2000 programba is.
Rohály Gábor, a Káli-medence Természetvédő Társaság vezetője lapunknak elmondta, a környezetvédelmi hatóság képviselője az engedélyezési eljárásba bejelentkezett ügyfelekkel folytatott egyeztetésen úgy fogalmazott: nem Balatonhenyére és környékére való tevékenység a tervezett kitermelés és szállítás, hiszen a terület a Natura 2000 program része. A környezetvédőtől megtudtuk azt is, hogy a tárgyaláson több hatóság egyértelműen elutasította a beruházást, például a helyi körjegyző, az erdészeti szakhatóság képviselője, de nem támogatta a bányászat megindítását a Balaton-felvidéki Nemzeti Park sem, mert a terület tájvédelmi övezet szomszédságában helyezkedik el, és a követ onnan elszállító kamionok potenciális veszélyt jelentenek a környék védett területeire. Az erdészeti szakértők szerint pedig az üzem akadályozná a környék parkerdő funkcióját.
Rohály Gábor bízik abban, hogy ezek után a környezetvédelmi hatóság elutasítja a vállalkozó engedélykérelmét, hiszen szerinte több szempontból sincs értelme részletes hatásvizsgálatok kidolgozásának.
Ez azonban úgy tűnik, nem ilyen egyértelmű. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, legalábbis a megkeresésünkre, azt a szűk szavú tájékoztatást adta: az ügyfelekkel lezajlott tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amelyet most postáznak az egyeztetés résztvevőinek. – A környezethasználó cég a jegyzőkönyvben rögzített és a jegyzőkönyv mellékletét képező észrevételekre nyilatkozhat, és a felügyelőség csak ezt követően hozza meg a döntését – olvasható a szakhatóság válaszlevelében.