Ma tárgyal a kormány az Egészségügyi Minisztérium munkacsoportjai által összeállított Zöld könyv javaslatairól, a részletekről azonban még nem várható döntés. Lapunk az alábbiakban közli a Zöld könyvben szereplő intézkedéseket.
Vizitdíj és kórházi étkezési hozzájárulás. A háziorvosnál alkalmanként 300–600 forintot kellene fizetni, ám egy betegtől évente legfeljebb 6000 forintot lehetne elkérni ilyen jogcímen. A járóbeteg-szakrendelőkben 500– 2500 forint lenne a vizitdíj, ezt évente szintén 6000 forintban maximálnák. A Zöld könyvben az áll: az összeg beutalástól függően változna, azt azonban nem írja, hogy ez mit jelent. A kórházi térítési díjat nem ágydíjnak neveznék, hanem étkezési hozzájárulásnak. Ezen a címen naponta 500 forintot kellene fizetni, ám évente nem haladhatná meg a 10 ezret. A tervek szerint csak az aktív ágyakon fekvőknek kellene fizetniük. A vizitdíjból és a kórházi étkezési hozzájárulásból befolyt pénzt 60-40 százalékban osztanák meg a szolgáltatók és az államkassza között. A szakértői anyag szerint mindennek nem a pénzteremtés az elsődleges célja, hanem az indokolatlan orvoslátogatások visszaszorítása és az évi 60-80 milliárd forintnyi hálapénz kiváltása. Még kérdéses, hogy kik kapnának és milyen mértékű kompenzációt.
Gyógyszerforgalmazás és -ártámogatás. Liberalizálnák a gyógyszerforgalmazást, valamint a patikaalapítást és -üzemeltetést. Noha a szakértői anyag nem említ konkrét intézkedéseket, vélhetőleg eltörölnék azt a korlátot, amely szerint csak ötezer lakosonként lehet gyógyszertárat alapítani.
*
A Zöld könyv azzal indokolja a tervezett intézkedéseket, hogy a mostani megkötések indokolatlanul korlátozzák a versenyt. Az anyag nem tesz említést arról, hogy vény nélkül kapható gyógyszert lehetne-e a patikán kívül árusítani. Átalakítanák a gyógyszerár-támogatási rendszert is, ám nincs még döntés arról, hogy miként. Az egyik lehetőség szerint némi korrekció mellett alapjaiban megmaradna a jelenlegi százalékos és fix összegű támogatási forma. A másik elképzelés szerint viszont megszűnne a társadalombiztosító által támogatott medicinák egyedi térítési díja, s egy úgynevezett sávos rendszert vezetnének be. Ez azt jelenti, hogy a tb-támogatott szerekért csak háromféle összeget kérhetnének a betegtől a patikában. A Zöld könyv szerint megújítanák a támogatáselbírálási rendszert, és teljesen nyilvános ártárgyalást folytatnának a medicinák gyártóival.
Felügyeleti rendszer. A hatósági jogkörökkel rendelkező szervezet feladata volna többek között a biztosítottak fogyasztóvédelme, a szolgáltatások minőségének ellenőrzése, a szolgáltatók és a gyógyszerpiac, valamint az egészségbiztosító(k) felügyelete. Ide kerülne az egészségügyi tevékenység nyilvános minőségértékelő rendszerének megalkotása és a lakosság tájékoztatása is.
Táppénz- és ápolásbiztosítás. Önálló biztosítási ágat alakítanának. A táppénz, a keresetpótló ellátások, valamint az idősápolás biztosítását leválasztanák az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréről. Noha a Zöld könyv nem említi egyértelműen, elképzelhető, hogy ezek üzleti biztosítókhoz kerülnének. Az anyagban az olvasható, hogy ennek forrásigénye 2 százalék (nem tudni, hogy ez 2 százalékos munkáltatói járulékemelést jelent-e), amit a dolgozó önkéntes alapon kiegészíthetne.
Egyéni járulék-nyilvántartás. Egyéni járulék-nyilvántartási és biztosítotti jogviszony-igazolási rendszert alakítanának ki. Így mindenkiről tudható lesz, hogy fizettek-e utána járulékot. A Zöld könyv megfogalmazása szerint ezzel kiszűrhetők azok a „potyautasok”, akiknek kellett volna, ám mégsem fizettek járulékot, de térítésmentesen vettek igénybe széles körű egészségügyi ellátást. A rendszer felépítése egyébként már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött, de az üzembehelyezési időpontokat többször módosították. Ellátási csomagokat is meghatároznának, ám ezek tartalmáról az anyag nem szól. A korábbi tervek szerint az első csomagba kerülne például a sürgősségi és a járványügyi ellátás, valamint az anya- és csecsemővédelem, ezek járnának alanyi jogon mindenkinek, függetlenül attól, hogy biztosított-e. A következő csoportba azokat az ellátástípusokat sorolnák, amelyek csak a biztosítottaknak járnának térítésmentesen (a vizitdíjat és a kórházi étkezési hozzájárulást meg kellene fizetni). A harmadik kategóriába tartozó szolgáltatásokat kiegészítő biztosítással vagy külön térítési díj ellenében lehetne igénybe venni.
A kötelező kamarai tagság megszüntetése. A Zöld könyv kétféle megoldást javasol. Az egyik szerint a kamarai tagság minden egészségügyi dolgozó számára önkéntessé válna. A másik verzió szerint a tagság csak a tevékenységüket saját nevükben végzőkre (például vállalkozó orvosokra, személyi joggal rendelkező gyógyszerészekre) lenne kötelező. A többiek szabadon választhatnának.
Az ellátórendszer átalakítása. Újraszabályoznák a kórházak és a járóbeteg-szakrendelők kapacitását. Ezzel megszüntetnék a felesleges kapacitásokat, és pótolnák a területi hiányokat. Ennek részleteit azonban nem taglalja a dokumentum, így nem tudni, kell-e kórházi osztályok vagy teljes intézmények bezárására számítani.
origo.hu
Mutatjuk Orbán Viktor legújabb bejelentéseit - élőben a rádióinterjú
