Nyolcvanhat másodperccel fellövése után visszazuhant a földre és darabokra hullott tegnap egy Dnyepr típusú, orosz hordozórakéta Kazahsztánban a bajkonuri űrközpontban. A légi jármű a tervek szerint tizennyolc kisméretű műholdat (egy oroszt és tizenhat külföldit, köztük olaszt, amerikait és az első fehéroroszt) juttatott volna Föld körüli pályára. Repülésirányítók szerint a balesetet az okozta, hogy a fellövés után másfél perccel leálltak a hajtóművek – írta a BBC. Mások úgy vélték, hogy a hajtómű első és második fokozata nem megfelelően vált el egymástól. Specialistákból álló csoportot hoztunk létre, amelynek feladata a baleset okainak kiderítése – nyilatkozta az ITAR-TASSZ-nak az orosz űrügynökség, a Roskosmos szóvivője.
A Dnyepr és a műholdak a kilövőállomástól huszonöt kilométerre, távol a lakott területektől, csapódtak a sivatag homokjába, és darabokra törtek. Az első fehérorosz műhold pályára állítását az ország elnöke, Alekszandr Lukasenko a helyszínen szerette volna megtekinteni.
Tavaly októberben hasonló baleset történt egy orosz rakétával, amely a tervek szerint egy, a sarkköri jégtakarók vastagságát vizsgáló európai műholdat juttatott volna Föld körüli pályára, ám a fellövés után lezuhant.
A kudarcba fulladt indításról tájékoztató orosz hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a Dnyepr hordozórakétát az RSZ–20/Vojevoda, a nyugati besorolás szerinti SS–18 Satan típusú ballisztikus rakétából alakították ki – írta a távirati iroda. Az SS–18-asok polgári célokra történő hasznosításának programját irányító Koszmotrasz társaság egyik név nélkül nyilatkozó képviselője az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a mostani kudarc mindenképpen hatással lesz a Dnyepr jövőjére. A várható változtatások között említette azt, hogy a Dnyepr rakéták indítását a kazahsztáni Bajkonurból az orosz hadászati rakétacsapatok indítótelepére, az orenburgi körzetbe viszik át. A nyilatkozó szerint Bajkonur nem rendelkezik a Dnyeprek számára megfelelő indítóberendezéssel.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség