Görögországból érkezik a dinnye

Július közepén indul a dinnyeszezon, amely bő másfél hetes késést is jelent – tájékoztatta lapunkat Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója. Elmondta, az ültetés után az április–májusi hideg 30 százalékos terméskiesést okozott, így körülbelül – ha kedvező lesz az időjárás, akkor optimista becslések alapján – 150 ezer tonnás idei terméssel lehet számolni. Ez a mennyiség azonban a tavalyinál is kisebb területen, mintegy hatezer hektáron terem majd. A dinnye termőterülete az elmúlt években drasztikusan csökkent. 2005-ben ugyanis 7800, 2004-ben pedig 9200 hektáron termesztették a gyümölcsöt. Az export mennyisége eléri a 80-100 ezer tonnát, ami elfogadható lesz a termelők számára, ha kellően meleg lesz és hiányhelyzet is kialakul.
– Mindez nem tévesztheti meg a gazdálkodókat, akik ha szervezetten lépnének fel júliustól szeptemberig, képesek lennének jó piacot teremteni a dinnyének. Ők azonban összefogás helyett inkább konkurálnak egymással, néha már káros mértékben. Pedig ha a fejlesztéseket nem tudják megvalósítani, akkor végképp ki lesznek szolgáltatva a kereskedelemnek – hangsúlyozta a szakember. Mártonffy a váltás szükségességét is kiemelte, rámutatva, hogy a mag nélküli
dinnyét keresik a vásárlók, és az európai piac a kisebb, 4-5 kilós dinynye felé mozdult el. Ezt figyelembe kell venni a termelőknek, akiknek oltott, ellenállóbb fajták termesztésében is gondolkodniuk kell.
A késői piacra kerülés kapcsán Mártonffy elmondta, az lehet, hogy kedvez a profi termelőknek, általában azonban nem tesz jót az ágazatnak, mert akkor összeérik a
dinnye, túlkínálat alakul ki, ami letöri az árakat. Az ilyen helyzeteket viszont figyelemmel kísérik a konkurens európai, sőt ázsiai és afrikai országok is, amelyek a csúszást kihasználva, illetve konstatálva annak rendszeres bekövetkeztét, elnyújtják termelési szezonjukat, és egész júliusban importálnak. Kérdésünkre, miszerint az utak mentén már jelentős halmokban áll a dinnye, Mártonffy Béla elmondta, az nem magyar, hanem minden valószínűség szerint Görögországból származó gyümölcs, ami újonnan felveti az áru átcsomagolásával
felmerülő szabályozások szigorítását is.
Most ért véget a kevesebb termést, de magasabb árakat hozó szamócaszezon, három-négy hét még hátravan a cseresznyéből, és éppen elindult a meggy- és a málna-, valamint az egres- és a ribizliszezon. A cseresznyepiacon javult a helyzet, mert a csapadékos időjárást a jelenlegi melegebb és szárazabb váltotta fel, aminek következtében a szemek repedése is leállt. Ennek ellenére jellemző mind a cseresznye, mind a meggy esetében, hogy a fán lévő termés egy része magától földet ér, még mielőtt leszedhetnék, ami bizonyos fajták esetében termékenyülési problémákra utal. A korábbi hűvös idő miatt rövidebb szezonra és ennek következében nagyobb betakarítási csúcsokra számíthatunk – nyilatkozta Lux Róbert, a FruitVeB főtitkára. Az árakat firtató kérdésünkre a főtitkár úgy válaszolt, hogy azokat a piac határozza meg. A vásárlók a nagy szemű cseresznyét keresik és fizetik meg, ezért azt kell termelni, és akkor megfelelő ellenértéket kapnak a termelők is. Közelebbi adatokat ismertetve közölte, a fogyasztói árak tág határok, 300 és 600 forint között mozognak. A meggy estében kisebb a szórás, az ipari meggy felvásárlási ára 140– 170, az étkezési meggy fogyasztói ára 280–320 forint körül mozog kilónként.
– A málna, de a ribizli és az egres esetében is az étkezési piacot kellene növelni, amit talán jól jellemez az, hogy a lémálna felvásárlási ára 80 forint, az étkezési, más néven gurulós málnáé 160, míg a tálcás kiszerelésű terméké 400 forint – sorolta az érveket a szakember. – Az ipari árakról elmondható – folytatta –, hogy nyomottak, stagnálnak vagy csökkennek, ami összefüggésben van az EU-csatlakozással, mert kinyílt a piac a feldolgozók számára is, hiszen az árakat a legolcsóbban elérhető alapanyag, féltermék határozza meg. Ezzel együtt néhány versenyképes terméket, például a kompótmeggyet a jelenleginél jobban kellene preferálni, egyúttal kihasználni az EU nyújtotta előnyöket, és nemcsak három-négy országba exportálni, hanem sokkal többe. A felmérések szerint ugyanis a tagországok fele-kétharmada nem önellátó sem feldolgozott, sem friss zöldség- és gyümölcstermékekből. Lux kiemelte azt is, fontos feltétel az élelmiszer-biztonság és a nyomon követhetőség, szükséges azonban a különböző minőségbiztosítási rendszerek harmonizációja mind itthon, mind az unióban, és ezt Brüsszelben is kezdeményezni kell.