Jelzések Teheránnak

Izrael egyetlen része sincs biztonságban a Libanonnal vívott jelenlegi harcokban – mondta Golam Ali Hadad-Adel, az iráni parlament elnöke egy Izrael-ellenes tüntetés alkalmával, utalva a Hezbollah közepes hatótávolságú rakétáira. Teherán ugyan hivatalosan távol tartja magát a libanoni krízistől, valójában nagyon is részt vesz benne. Mint fegyvereladó, az ő rakétáival támadják Izraelt a Hezbollah gerillái, valamint diplomáciai téren is igen aktív. Célja minden bizonnyal egy egységes mozlim tömb létrehozása lenne, amely eséllyel szállhatna szembe az amerikai vagy izraeli támadásokkal, erre azonban egyelőre kicsi az esély. Az arab államok egy része az Arab Liga rendkívüli külügyminiszteri találkozóján éppenséggel a Hezbollahot vádolta a háború kirobbantásával, és egyedül Szíria állt az általa egyébként politikailag támogatott irreguláris hadsereg mellé. Az arab országok egy részének elemi érdeke az Egyesült Államok legalább hallgatólagos támogatása (például az Öböl-monarchiáknak), mások pedig a világpolitika irányításába nem tudnak beleszólni.
Voltaképp Irán a térség országai közül az egyetlen, amely jelentős katonai és diplomáciai erővel bír, és hajlamos ki is használni lehetőségeit. Az utóbbi időben hatalmas vihart kavart nukleáris programjával, emiatt az utoljára az iszlám forradalom idején tapasztalható mértékben hűvösre fordult az amerikai–iráni viszony. Egyes nyugati elemzők szerint a libanoni támadás csak az előszele a nagy közel-keleti hadjáratnak, amely a következő években fog lezajlani az egyre inkább visszaszoruló amerikaiak és a teret nyerő irániak között.
Egyelőre erre azonban nincs kézzelfogható bizonyíték, Irán láthatólag a diplomáciai utat részesíti előnyben az erődemonstráció helyett. Minthogy Izrael és az Egyesült Államok nem kíván tárgyalni a háború ügyében, Teherán is visszafogottan politizál, ám nem tudja nem észrevenni azokat a diplomáciai jelzéseket, amelyeket az említett országok küldenek neki. A libanoni síita gerillaszervezetet ugyanis Szíria és Irán meghosszabbított karjának tartják Washingtonban és Jeruzsálemben, így valójában a háborút is Damaszkusz, illetve Teherán ellen viselik, egyelőre még közvetítőn, Libanonon keresztül.