Lehet-e hinni a kormánynak?

Nemcsak a kampányban, hanem most sem lehet hinni a kormánynak – fejtették ki ellenzéki képviselők a parlamentben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hozzá intézett kérdésre válaszolva kifejtette: az „ő nyugdíjasaik” továbbra is kitartanak mellettük.

Egyértelmű, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya a kampányban nem mondott igazat, nagyobb baj azonban, hogy most is ugyanígy jár el. Így vélekedett napirend előtti felszólalásában Rogán Antal (Fidesz), hozzátéve, amíg a miniszterelnök reformokról beszél, az emberek csak megszorítást látnak. A fideszes képviselő egy, a szomszédjában élő idős asszony példáját hozta fel, aki nemrégiben arról panaszkodott neki, hogy szeptembertől 1600 forinttal nő a közös költsége, és egyelőre nem tudja, miből fizeti ki a megemelt gáz- és villanyszámlákat. Az idős ember fohászát tolmácsolva Rogán úgy zárta felszólalását: áremelések, adóemelések, elbocsátások: csak ezeket a reformjait éljük túl, miniszterelnök úr! Válaszában Gyurcsány Ferenc – aki azzal érvelt, hogy e ciklusban szeretnék behozni az ország lemaradását – ugyanakkor azt mondta: „az ő nyugdíjasai” a kormány idősek iránti érzékenységét méltatják, és bírálják az egykor még „olyan helyes fideszes fiúkat”, akiknek ma azonban már azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek. Szijjártó Péter (Fidesz) azonnali kérdését szintén a miniszterelnökhöz intézte, s ebben a felsőoktatási tandíj kérdését firtatta. Emlékeztetett, a választások előtt Gyurcsány és a kormánypártok még tagadták, hogy a tandíj bevezetésére készülnének, mára azonban kiderült, mindenkinek fizetnie kell. – Miért verték át a fiatalokat a kampányban? – kérdezte Szijjártó. Erre reagálva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az új rendszer a teljesítményt honorálja, figyelembe véve a szociális szempontokat. Állította, hogy most éppen a legnehezebb szociális helyzetben lévő fiatalok vesznek részt a fizetős felsőoktatásban.
Az orvosok színlelt szerződéseivel kapcsolatos ügy volt a témája Mikola István (Fidesz) azonnali kérdésének. Az Orbán-kormány egykori szakminisztere hangsúlyozta, hogy az eddigi megállapodások felbontása miatt csorbát szenvedett az egészségügyi ellátás biztonsága. Azt kérdezte: mikor kerül sor a „másik oldal” ellenőrzésére, a nagyvállalatok tb-tartozásait mikor hozzák nyilvánosságra és mikor hajtják be? A kormányfő ennek kapcsán azt magyarázta, hogy ez két egymástól független dolog, kár ezeket egybemosni, ugyanakkor amellett állt ki, hogy mindenkinek egyformán be kell tartani a jogi előírásokat.
A miniszterelnök, bár a teremben tartózkodott az interpellációk idején is, mégsem személyesen adott választ ezekre. Szatmáry Kristóf (Fidesz) arra volt kíváncsi, miért a kisvállalkozásokra kívánják hárítani annak az 500 milliárd forintnak a kétharmadát, amelyet másfél év alatt szeretne többletbevételként beszedni a kormány a vállalkozóktól a Gyurcsány-csomag részeként. – Ez lenne az a patrióta politika, amelyre Gyurcsány Ferenc ígéretet tett a kampány idején? – kérdezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a családi vállalkozások 95 százaléka annyira alacsony jövedelmezőséggel dolgozik, hogy esélye sincs például bankhitel felvételére. Veres János pénzügyminiszter szerint differenciáltabb képet kell alkotni a kisvállalkozói szektorról, mert van közöttük olyan, amely megfelelő piaccal és kilátásokkal rendelkezik; ösztönözni kell a kis cégeket, hogy akarjanak és tudjanak az EU-forrásokból finanszírozott fejlesztésekből részt vállalni. Kontrát Károly (Fidesz) azt kérdezte, hogy hány embert kívánnak elbocsátani a rendőrségtől és a határőrségtől a tervezett összevonás részeként, és hány kapitányság szűnik meg. Szerinte nem elbocsátásokra, hanem létszámfelvételre lenne szükség a rendőrségnél, mert nő a bűncselekmények száma. Petrétei József igazságügy- és rendészeti miniszter elismerte, hogy a kisebb állam munkahelyek megszüntetésével jár. Elmondta: augusztus végéig dolgozzák ki a rendőrség és a határőrség összevonásának tervét.