Amint újabb és újabb ötletekkel áll elő a kormány a lakosság és a vállalkozások megsarcolására, a külföldi média és hitelminősítő intézetek is egyre keményebb kritikával illetik gazdaságpolitikáját. – A magyarok dörgölik a szemüket. Főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel. A második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne rossz hírekkel, amit később a pénztárcájukon is meg fognak érezni – írta Magyarország: szanálási eset címmel tegnap megjelent cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint a magyarok azzal számoltak, hogy a 2002–2004-es évek fogyasztási szintje fennmarad.
*
Gyurcsány intézkedéseit homeopatikus adagolásban rendeli el: az igazi kegyetlenségekkel megvárja az őszi önkormányzati választások utáni időszakot – véli a tekintélyes sajtóorgánum.
Kai Stukenbrock, az S&P területi igazgatója tegnap kijelentette: a hitelminősítő továbbra is úgy tartja, hogy a magyar kormány költségvetési csomagjában túlsúlyos a bevételi oldal, a kiadások csökkentésének rovására. A cég által a londoni Cityben tartott tegnapi szemináriumon elhangzott, hogy az S&P változatlanul 2014-et tartja Magyarország legvalószínűbb euróövezeti csatlakozási időpontjának, miközben Bulgária akár már 2010–2011-ben, Románia 2012-ben csatlakozhat az euróövezethez. Kai Stukenbrock közölte: félreértés, hogy az S&P azért minősítette vissza Magyarországot a költségvetési csomag ismertetése után, mert nem hisz annak végrehajtásában. A cég biztos abban, hogy a magyar kormány a csomag jelentős részét végrehajtja, ám úgy tartja, hogy mivel a közfinanszírozási helyzet a korábban ismerthez képest nagyobb mértékben romlott az év eleje óta, mint a csomagban szereplő kiigazítás mértéke, az intézkedéstervezet hatása összességében negatív.
A tegnapi S&P-szemináriumon ismét elhangzott, hogy a hitelminősítő a kiigazítócsomaggal együtt is a GDP-érték 11 százalékára várja az idei magyar államháztartási hiányt. Hazánk negatív megítélését a befektetők viselkedése is tükrözi. Az állampapírok is rohamosan veszítenek népszerűségükből, tegnapi aukcióján például az alacsony kereslet miatt a felkínált 40 milliárd forintnál kevesebbet, 35 milliárd forintnyi három hónapos diszkont-kincstárjegyet értékesített az Államadósság Kezelő Központ.
A miniszterelnök is visszafogottabban nyilatkozott. A gazdasági növekedés a következő két évben lassul a költségvetési intézkedések miatt, idézték külföldi hírügynökségek tegnap Gyurcsány Ferencet. A hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan két százalékkal, 2008-ban három százalékkal nő. Úgy véljük, 2008-tól a magyar gazdaság visszaszerzi gyorsulási képességét – idézte a Reuters hírügynökség Gyurcsányt, s hozzátette: a kormányfő szerint a költségvetési manőverezés tere, ha szerényen is, de 2008 második felétől, 2009-től bővülni fog.
– Igaz, hogy a kormány nekilátott a gazdasági egyensúlytalanság felszámolásának, a gond csak az, hogy nem úgy, ahogyan kellene – értékelte lapunknak a helyzetet Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. A kormányfő közlése szerint a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének fele-fele súllyal kell szerepelnie a kiigazítások között. A szakember szerint viszont az utóbbinak négyötöd részben kellene szerepelnie, vagyis egészen másként kell a változásokat végrehajtani, mint ahogyan most történik. Ha a bevételi oldalra koncentrálunk, nemigen fordul elő, hogy növekedésnek indul a gazdaság – figyelmeztet Csaba László, idézve az unió pénzügyi biztosát, aki nehezményezte, hogy a magyar kormány csak kozmetikai jellegű változtatásokat hajt végre. A szakember szerint ez is alátámasztja, hogy gazdaságpolitikánknak nincs hitele. Baj van, ha a döntéshozók nem látják a kibontakozás irányát – szögezi le a professzor. – Nyilvánvaló, hogy nem lehet egy csapásra rendbe tenni az ország pénzügyi helyzetét, de nagyon fontos kérdés, hogy milyen irányba haladunk. Feleslegesnek tartom a jelenlegi vitát, amely arról szól, hány milliárdot lehet megtakarítani. Az eddig bejelentett intézkedések rövid távra szólnak, ehelyett hosszabb távon kellene gondolkodni, s valódi reformokat bevezetni, amelyek megalapozzák a növekedést, ösztönzik a munkahelyteremtést, nem pedig az élőmunkára eső terheket növelik – hangsúlyozza a közgazdász, hozzátéve: a legfontosabb kérdés, hogy belátható időn belül lehet-e majd érzékelni, hogy jó irányba indultunk el. Ám a kormány kapkod és ötletel, ahelyett, hogy átfogó tervet készítene – summázza véleményét Csaba László.
Újabb leminősítés. A Coface hitelminősítő, amely nem az országok államadóssága, hanem az azokban működő cégek fizetőképessége alapján minősít, 2006 második negyedében általában is a globális szállítói kockázatok növekedését tapasztalta. Ez a folyamat Európában Magyarország és Törökország esetében leminősítéshez vezetett – olvasható a Coface tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A hitelminősítő Magyarország esetében a növekvő makrogazdasági egyensúlytalanságokra és a valutakockázatra hivatkozva A2 negatívról A3-ra sorolta át az országot. (MTI)
origo.hu
Kiderült, miért késelte halálra férje az újpesti nőt
