Menekül a tőke hazánkból?

Rendkívüli mértékű tőkekivonást regisztrált júniusban a Magyar Nemzeti Bank, ami a forint történelmi gyengüléséhez vezetett. A nemzeti valuta értékvesztése gerjeszti az inflációt és drágítja az államadósság finanszírozását, mivel erőteljesen megugrottak az állampapírok hozamai.

Mintegy 550–600 milliárd forintnyi tőkét vontak ki Magyarországról a külföldi befektetők júniusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányából. Hasonló nagyságrendű tőkekivonásra csak 2003. május-júniusban, a sáveltolást megelőző, illetve az azt közvetlenül követő időszakban került sor – hívta fel a portfolio.hu tőzsdei szakportál figyelmét Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője. A múlt havi rendkívüli mértékű tőkekivonás zöme a devizapiacon, határidős csereügyletek (swap) formájában következett be. Ilyen formában mintegy 450 milliárd forintnyi deviza vonult ki az országból. A szakportálnak nyilatkozó elemző szerint e mögött két fő motivációs tényezőt találhatunk: a forint elleni spekulációt és a forinteszközökből származó árfolyamkockázat fedezését. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki jelezte, hogy bár a határidős piacot főként fedezeti műveletekre használják, igen erőteljes a spekulánsok jelenléte. Tehát – vonta le a következtetést – e nagyarányú tőketávozás még átmenetinek is bizonyulhat. Mindenesetre ezen ügyletek erőteljesen gyengítették az előző hónapban nemzeti valutánkat, s negatívan hatottak az állampapírpiacra is. Bár a devizapiaci határidős ügyletek száma megugrott, ezzel egy időben nem volt érzékelhető komolyabb mozgás az állampapír-kontraktusok terén. Mint az elemző elmondta, a befektetők érdeklődése az állampapírok iránt kissé csökkent, ugyanakkor itt még nem érezhetők pánik jellegű kiszállások. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Gyurcsány-csomag bejelentése óta, lejárati időtől függően mintegy 90–150 bázisponttal emelkedett az állampapírok hozama. Ez, hívta fel a figyelmet, igen negatív tendencia, hiszen költségesebbé teszi az államadóság finanszírozását. Emellett, jelezte a szakértő, a forint továbbra is igen sérülékeny, ezért nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a következő hetekben a forint egy újabb mélyrepülésének lehetünk tanúi, amikor az euróhoz képest akár 290 forintra is gyengülhet. A forintgyengülés közvetett hatásai közül az államadósság finanszírozásának drágulása mellett az elemző kiemelte az inflációgerjesztő hatását is. Ezzel kapcsolatban Suppan Gergely arra számít, hogy augusztusra a pénzromlás üteme 3,4 százalékra, szeptemberben – amikor már jelentkezhet a gáz-, az áfa- és áramáremelés hatása – pedig már 4,6–4,7 százalékra gyorsul. Év végére az elemző közel hatszázalékos inflációra számít, s a jövő év elején pedig már közel hétszázalékosra, mivel akkorra eltűnik az idén még minimálisan érezhető év eleji áfacsökkentés.