A Zsoltárok könyve latin nyelvű kéziratának maradványaira bukkantak néhány nappal ezelőtt a földmérők az Írország déli részén fekvő mocsaras területen. A Krisztus után 800-as évekből származó lelet jelentőségét az archeológusok a holt-tengeri tekercsekéhez hasonlítják – írta a BBC.
A kézirat töredékes, és összeragadt lapjait valószínűleg csak több hónapi munkával tudják majd szétválasztani, de a megmaradt oldalak közül a legfelsőn kibetűzték a 83. zsoltár szövegét.
A könyv állapotából ítélve nem töltött ezerkétszáz évet a mocsárban, a szakemberek feltételezik, hogy sokkal később került oda. A kutatók nagyon szeretnék tudni, ki lehetett a könyv tulajdonosa, mert fontos lenne a kézirat történetének összeállításához.
A borjúbőrből készült pergamenlapokat egy mérnök fedezte fel, amikor egy munkagép kifordította a földből. Ritka szerencse volt az is, hogy a földmérő szakszerűen bánt a kinccsel, tudta, mit kell tennie, nehogy a felszínen gyorsan kiszáradó lapok szétporladjanak. Újra nedves földet dobott rájuk, hogy épségben maradjanak.
A könyvet azóta már a nemzeti múzeumba szállították, ahol alaposan megvizsgálhatják.
Írországban több mint kétszáz éve találtak utoljára a korai középkorból származó tárgyat, a most felszínre került ritkasághoz hasonlót pedig még soha. A múzeumi kutatók szerint azonban a leletet nemcsak a régisége vagy a ritkasága teszi különlegessé, hanem elsősorban a tartalma. Az ugyanis azt bizonyítja, hogy a kereszténység már ezerkétszáz évvel ezelőtt is elterjedt volt ezen a tájon.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
