Világméretű tiltakozást váltott ki a nemzetközi környezetvédő szervezetek körében az a hír, hogy Kenya és Uganda kormánya a maláriát terjesztő szúnyogok ellen ismét engedélyezné a DDT (diklór-difenil-triklóretán) használatát. A betegség a kontinensen az egyik vezető halálok, amely évente egymillió ember életét követeli. Csak Ugandában az elmúlt 15 évben ötszörösére nőtt a maláriás megbetegedések száma. A rákkeltő, nehezen lebomló és felhalmozódó rovarölő szer a második világháború után terjedt el a világon, gyártását Magyarországon 1968-ban betiltották, de a hetvenes évek elején még mindig használták a fennmaradt készleteket. Simon Gergely uniós vegyianyag-szakértő kérdésünkre elismerte, hogy a maláriaszúnyogok ellen valóban a DDT a leghatásosabb szer.
A malária megelőzésére tett intézkedések szükségességét a környezetvédők sem vitatják (egyes statisztikák szerint betiltásáig a világon félmilliárd embert mentett meg a maláriától a DDT), ám tartanak a szer hosszú távú környezet-egészségügyi hatásaitól. A tiltakozó közleményekből kitűnik: az is aggasztja a zöldeket, hogy a jövőben a kisebb gazdálkodók is könnyen hozzájuthatnak a DDT-hez, így ellenőrizetlen lesz a toxikus vegyület felhasználása. Közismert, hogy a lakosság szervezetében pár évtizede felhalmozódott mérgek még ma is kimutathatók a vérből, de még az anyatejből is. A szer veszélyességét fokozza, hogy születési rendellenességet idézhet elő, a szennyezéssel terhelt gyermekek közül sokan nemzőképtelenek.
A világ számos országában, többek között Brazíliában, Kínában és Indiában félig-meddig legálisan ma is gyártják a vegyszert a fejlődő országok számára. Ezekből az államokból pedig könnyen az európai piacra juthatnak a mérgező termékek. A DDT tervezett újbóli bevezetését Kenya virágtermelői is rossz szemmel nézik, mivel féltik az évente 400 millió dollárt jövedelmező európai virágexportjukat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
