Sísapkás politika

Miközben Libanont folyamatosan bombázza az izraeli hadsereg, a palesztin területekre is benyomultak a katonák. A két konfliktus közti hasonlóság az, hogy mindkét helyen – amerikai retorikával – terroristák ellen küzd az Izraeli Véderő, a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamász viszont felháborodottan utasítja el ezt a jelzőt. A két csoport ugyanis messze nem csak sísapkás fegyvereseket irányít, tevékenysége szerteágazó.
Mindkét csoport átveszi a katonai és civil irányítást az általa ellenőrzött területen, kiszorítva onnan az állam embereit. Persze ez a Hamász esetében nem furcsa, ugyanis Palesztina de facto nem létezik, csak egy olyan terület, amelyet addig igazgathat a palesztin választásokon győztes erő – jelenleg épp a Hamász –, amíg azt Izrael jónak látja. A Hezbollah ugyanakkor egy független állam, Libanon déli részét tudhatja magáénak, ahová azért fészkelte be magát, hogy harcolhasson a szerinte a földet megszálló Izrael ellen. Az 1982-es izraeli offenzíva után nem sokkal létrejövő szervezet a dél-libanoni biztonsági zóna megtisztításáért harcolt egészen 2000-ig, amikor a hadsereg végül kivonult a terület majdnem teljes egészéről. Minthogy a déli országrészt Bejrút gyakorlatilag átengedte a Hezbollahnak, az ottani szociális hálózatot is a gerillacsoport tartja fenn, hasonlóan a Hamászhoz, amely elsősorban a Gázai övezetben fejt ki komoly tevékenységet. A lakosság számára iskolákról és kórházakról gondoskodnak, munkalehetőséget nyújtanak, s közben minden fiatalnak megadják a lehetőséget, hogy csatlakozzon a szervezethez.
Az ideológiában már nagyobb különbségek tapasztalhatók. A Hezbollah az iszlám síita ágának követője, alapvetően vallási irányítású szervezet, amely azonban nem csak a síita érdekekért harcol. Ezt jelzi, hogy a libanoni keresztények 74 százaléka a mostani háború előtt is azt mondta, hogy a Hezbollah ellenállócsoport és nem terrorszervezet. A Hezbollahra soha nem tudták rábizonyítani, hogy bármilyen kapcsolatban állna a nemzetközi terrorcsoportok bármelyik tagjával, vagy hogy külföldön is tevékenykedne. Támogatja ugyanakkor a palesztin csoportok harcát az izraeliek ellen. A kezdeti időkben végrehajtottak terrorista jellegű támadásokat, ám a csoport alapvetően tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy kizárólag katonákra támad, a polgári lakosságot nem bántja. A Hezbollah szociális és katonai aktivitása mellett komoly politikai szerepet is játszik, a jelenlegi parlamentben a képviselői helyek 11 százalékát töltik be tagjai, s két minisztere ül a kormányban.
A Hamász szintén vallási irányultságú csoport, ám a többségi szunnita ághoz tartozik. Véleményük szerint Izrael jelenlegi területe a megszállt palesztin földekkel együtt az iszlám része, így elidegeníthetetlen. Ennélfogva elutasítja Izrael elismerését, s nyíltan az ország elpusztítására hív fel. Retorikájában és programjában egyaránt kifejezetten radikális. A Hamász csak az utóbbi időben kezdte megtalálni saját hangját, miután 2006 januárjában megnyerte a választásokat az évtizedeken át vezető Fatahhal szemben. A Hamász önmagát ellenállócsoportnak tartja, ám sok öngyilkos merényletet hajtott végre megalakulása – 1987 – óta, amelyben nagyon sok ártatlan járókelő halt meg. Elmélete szerint ugyanis a megszálló hatalom összes állampolgára betolakodónak számít, így jogos akár az öngyilkos merényletek végrehajtása is.