Talányos szennyezés

Egyelőre csönd van a június 8-án ismertté vált miskolci déli városrész vízszennyezésének ügyében. A Káli Sándor polgármester által felállított tényfeltáró bizottság jelentésén kívül máig nem tettek közzé információt az illetékesek. A helyi önkormányzat ellenzéki frakciója, megelégelvén a titkolózást, levélben vonta kérdőre Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert.

Tolcsvai L. László
2006. 07. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a rendőrség nem adhat tájékoztatást a júniusi, miskolci vízszennyezés ügyében folytatott nyomozásról, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség által elrendelt vizsgálat eddigi eredményeiről, addig a miskolci önkormányzat ellenzéki frakciója megelégelte titkolózást. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, a közgyűlés Fidesz–MDF– Összefogás frakciójának helyettes vezetője levelet küldött ez ügyben a hét elején Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez. Egyebek mellett arra kíváncsi a Fidesz alelnöke, miért maradt el 2003-ban annak a karsztvízbázis- védelmi programnak a végrehajtása Miskolcon, amelyet jó néhány környékbeli városban megvalósítottak.
Pelczné Gáll Ildikó azért csalódott, mert mindössze egy semmitmondó előzetes jelentést láthattak az ellenzék képviselői, amelyet a Kádár Sándor vízügyi mérnök vezette tényfeltáró bizottság készített. A Miskolc déli városrészét érintő vízszennyezés felelőseit nem nevezik meg a dokumentumban, és pontos vizsgálati eredmények sincsenek. A szakértői anyag a történteket a nagy mennyiségű csapadékkal magyarázza – mondta az alelnök. Hozzátette: nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy megállapítsák: súlyos mulasztások történtek a 43 ezer embert érintő fertőzés kialakulása előtt, ráadásul a gócpontot sem határozzák meg egyértelműen. A politikus emlékeztetett arra, hogy 2003 óta nem költöttek pénzt a 94 éves miskolci vízhálózat megújítására, ugyanakkor a 2004-ben elfogadott ivóvízbázis-védelmi programból sem valósult meg semmi. Milliárdokat felemésztő rekonstrukcióra volna szükség a veszélyeztetett karsztbázisok védelmének kiépítésére.
Most újabb paradox helyzet alakult ki. A múlt pénteken ugyanis a helyi önkormányzat vízkorlátozásra kérte a miskolciakat, ugyanakkor a Városgazda Kht. másik nyilatkozatában azt írta: a városlakók locsoljanak nyugodtan, van víz bőven.
Ismert: a nyár eleji nagy esőzések után jelentették be Miskolcon, hogy a déli városrész ivóvize nem fogyasztható, mert fertőzött. Két hét alatt csaknem háromszáz embert vittek kórházba, a megbetegedések száma elérte a 3600-at. Calicivírust és campylo nevű baktériumot mutattak ki a beteg emberek székletmintáiban, és vízhasználati tilalmat rendeltek el. Miként megírtuk: a nagy májusi, június elejei esőzések idején fertőződött meg Miskolctapolca karsztvízbázisa, és csak a szennyezés után egy héttel tudatták a városlakókkal, hogy mi történt. A lehetséges gócpont a tapolcai Juhdöglő-tó. Az ebbe vezetett szennyvíz okozhatta a fertőzést. Információink szerint a másfél méternyit emelkedett tavi vízszint miatt a gátakon átfolyt a szenny, és a közeli Olasz-kútba vezette a fertőzött anyagokat. Ezt eddig sem a rendőrség, sem a megyei főügyészség nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.