Teljesült a hiány háromnegyede

Június végéig az államháztartás hiánya elérte az egész évre tervezett deficit 73 százalékát, 1285 milliárd forintot. Elemzők szerint ez az összeg már az új pénzügyminisztériumi hiánycél szerinti arány, mivel az eredeti célnak már 83 százaléka lenne, és amennyiben azokat a kiadási tételeket is hozzávesszük, amelyeket még 2005 decemberére előre hozott a tárca, akkor ez az arány elérné a 87 százalékot is.

Összesített adatok szerint az első féléves államháztartási hiány megközelítette az egész évre kalkulált deficit háromnegyedét. Az 1285 milliárd forintot kitevő hiány tényét Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora úgy kommentálta lapunknak, hogy sajnos nem látszik a trendjavulás, és nem tudni, hogy több vitatott tétel – az önkormányzatok és az állami vállalatok adóssága – miként van elszámolva az összesítésben. A GDP 5,6 százalékát elérő féléves hiány legjelentősebb része a központi költségvetés 1158 milliárd forintos deficitje, melyet tovább ront a társadalombiztosítási alapok mínusz 161 milliárd forintot kitevő egyenlege.
Ha megvalósulnak a Gyurcsány-csomag megszorító intézkedései, akkor az éves hiány talán nem haladhatja meg a GDP-arányos 8 százalékot – szögezte le Török Zoltán, a Raiffeissen Bank elemzője, aki szerint még mindig nagy bizonytalanság tapasztalható a végső számokat illetően. Az Alkotmánybíróság ugyanis még visszadobhat néhány adóemelési tervet, s az állampapírhozamok megnövekedése miatt az államadósság finanszírozása is drágábbá válik, mely akár több tíz milliárd forintnyi további kiesést is okozhat. A nemzetközi hitelminősítő intézetek hazánkat érintő folyamatos leminősítései nyomán ugyanis csak egyre magasabb költségekkel ellensúlyozható a felhalmozott hiány, így a finanszírozás drágulása jövőre akár még jelentősebb összegeket is kitehet.
Idetartozik az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közlése szerint a külkereskedelmi termékforgalom az év első öt hónapjában 992 millió euró hiánnyal zárt. Míg az export januártól májusig 16,8 százalékkal nőtt, addig az import ugyanebben az időszakban – a gyengébb forint és a növekvő olajárak dacára – 15,4 százalékkal bővült. Az import elmaradása a kivitelhez képest azzal magyarázható, hogy a belső fogyasztási lendület csökkenőben van, és a beruházások is lelassulhatnak – kommentálta az adatokat Bod Péter Ákos, aki szerint az export növekedése illeszkedik a kelet-közép-európai régió trendjébe. Ennek okát a javuló nyugat-európai konjunktúra és bizalmi indexek adják, mivel kivitelünk 76 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítjuk le.