Brüsszelben adott tájékoztatást tegnap Veres János pénzügyminiszter arról, hogy a hétfőn elfogadott megszorítócsomag és a tervezett reformok segítségével hogyan kívánja lecsökkenteni a kormány az Európai Unió 25 tagállamában legmagasabbnak számító magyar államháztartási hiányt. Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa a pénzügyminiszteri ülést követő sajtótájékoztatón a Bruxinfo beszámolója szerint általánosságban ugyan üdvözölte a kormánynak azt a szándékát, hogy úrrá legyen az államigazgatás hiányán, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy érdemben kommentálja a magyar csomagot, illetve annak hatását. Almunia szerint ennek októberben jön majd el az ideje, amikor az Európai Bizottság konkrét választ ad a szeptember elején benyújtandó, aktualizált magyar konvergenciaprogramra, illetve ajánlást tesz a pénzügyminiszteri tanácsnak a hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos további lépéseket illetően. Mint ismert, az uniós tagállamok közül az Európai Bizottság (EB) idén januárban egyedül hazánk felzárkóztatási programját nem fogadta el, s az eddiginél hitelesebb felzárkózási pálya megtervezésére szólította fel Magyarországot. A brüszszeli testület elsősorban azt kifogásolta, hogy a tavaly decemberben elküldött, középtávú felzárkózási programunk nem tartalmazott konkrét hiánycsökkentő lépéseket. A szeptember elsejéig elküldendő, új magyar programnak ezért részleteznie kell az államháztartás rendbetételére irányuló konkrét intézkedéseket, az EB szerint ugyanis csak így tehető hitelessé a magyar büdzsé konszolidációja. A program visszautasítását követően a testület hazánkat a magas kockázatú tagállamok közé sorolta, megállapítva, hogy a korábbi kötelezettségvállalásaival szemben a magyar kabinet mégsem hajtotta végre a gazdaság érdekeit szolgáló intézkedéseket.
A tegnapi ülést követően Veres János újságíróknak azt mondta, hogy Almunia az ülésen jelentősnek nevezte a felvázolt magyar intézkedéseket, amelyek a bevételek rövid és középtávú növelése, valamint a kiadások csökkentése mellett a nagy elosztórendszerek reformjára terjednek ki.
Almunia tegnapi nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság mégis figyelembe kívánja venni az új magyar programot, mielőtt a hazánkkal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás további lépéseiről ajánlást terjesztene a tagállamok elé. Amenynyiben Brüsszel a szeptemberi programunkat sem tartja elégségesnek, akkor a hazánknak nyújtandó kohéziós alapok kifizetései veszélybe kerülhetnek. Ennek a kockázatára egyébként Almunia korábban már többször utalt, közölve: Az unió több illetékes testületében felmerült, hogy Magyarország uniós támogatásokat veszíthet el, ha nem csökkenti államháztartási hiányát.
Eközben tegnap az ICEG Európai Központ is jelentést adott ki a megszorítócsomag várható hatásairól. Eszerint a szigorító intézkedések hatására a lakosság jövedelme az idei év utolsó negyedétől érezhetően csökkenni fog, amely idén kisebb, jövőre azonban már komolyabb mértékben megjelenik a lakossági fogyasztásban is. Az ICEG számításai azt mutatják, hogy idén decemberre az infláció 5 százalékra gyorsul fel, jövőre éves átlagban pedig 6,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre lehet számítani. A kutatók szerint a forint további gyengülésének megakadályozása, a mérséklődő kamatfelár és a hitelességi problémák a jegybanki alapkamat növelését igényli, miközben a kiigazítás negatív keresleti hatása, a gazdaság lassuló növekedése és az államháztartás finanszírozási igényének csökkenése az erőteljesebb kamatemelés ellen szól. Idén az intézet szerint az első, jövőre pedig inkább a második tényezőcsoport hatása érvényesül majd, ezért idén decemberre az ICEG 7,25 százalékos, jövő év végére pedig 7 százalékos jegybanki alapkamatot jelez előre.
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
