A családok eladósodása is felgyorsult

Folytatódott a lakosság gyors ütemű eladósodása az idei második negyedévben: a jegybank legfrissebb adatai szerint a háztartások által felvett hitelek június végére meghaladták az 5800 milliárd forintot. A forint leértékelődése 173 milliárd forinttal növelte a devizában eladósodott családok terheit.

Három hónap leforgása alatt ötszázhúszmilliárd forinttal bővült a hazai lakosság által felvett hitelek állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett jelentéséből, amely szerint az idei második negyedévben folytatódott a devizahitelek gyors térnyerése a forint alapú pénzügyi kölcsönökkel szemben.
Igen figyelemreméltó, hogy az április és június között végbement forintgyengülés 173 milliárd forinttal növelte a devizában eladósodott háztartások terheit – derül ki a Magyar Nemzeti Bank összefoglalójából. A lakosság körében felvett pénzügyi kölcsönök összege – gyorsuló növekedés mellett – június végére elérte az 5808 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a tavalyi esztendő végéhez képest a lakossági hitelállomány tizenöt százalékkal emelkedett.
*
A kölcsönöknél a legjelentősebb részt változatlanul az ingatlanhitelek képviselik, a devizahitelek térhódítása itt a legfeltűnőbb. A lakosság június végén 1807 milliárd forint értékű, hazai valutában felvett ingatlankölcsönnel rendelkezett, miközben a devizahitel-állomány – rendkívül dinamikus növekedést mutatva – e körben elérte a 736 milliárd forintot. Elemzői előrejelzések szerint a Gyurcsány-csomag miatt várható reálbércsökkenés nyomán a háztartások fogyasztása mérséklődni fog az idei második fél évben. A lakossági jövedelmek visszaesése valószínűleg a hitelek iránti keresletet is csökkenti, azaz a háztartások eladósodásának növekedése lelassul az idei utolsó negyedévtől kezdődően.
A magyar lakosság eladósodásáról és a devizaalapú hitelek kockázatairól a közelmúltban több jelentés is napvilágot látott. A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet elemzése szerint a magyar bankrendszer számára a devizahitelek növekedése jelenti a legnagyobb kockázatot. Az S & P elemzői úgy vélik, a devizahitelek térhódítása elsősorban azoknál a lakossági ügyfeleknél jelenthet gondot, akik nincsenek tisztában a devizában felvett kölcsönöknél jelentkező árfolyamkockázattal. Veszélyeket állapított meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének múlt hónapban közzétett jelentése is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartások eladósodása ugyan még nem tekinthető aggasztó mértékűnek, de mindenképpen számottevő, és gyors ütemben növekszik. A felügyelet kimutatása szerint tavaly a gépkocsihitelek bizonyultak a legkockázatosabbaknak: 2005-ben több tízezer hitelből finanszírozott autót kényszerültek visszavenni a pénzintézetek, mert az adósok nem tudták törleszteni a részleteket.