A válság jelei a fővárosban

A fővárosi önkormányzat likviditási válságba kerül – állítja Atkári János jogköreitől megfosztott főpolgármester-helyettes. A politikus szerint csak a közlekedési beruházásokra összpontosít a városvezetés, nem számol viszont az állami szigorító intézkedések Budapestre gyakorolt hatásával, az infláció emelkedésével, így a jövőben lenullázódhatnak a városrehabilitációra, az egészségügyre és a szociálpolitikára fordítandó pénzek, s további részvényprivatizáció várható.

A gazdasági szakember, aki egyben független fővárosi képviselő, kifejtette: a hitelfelvételekkel, a tartalékok felélésével már az idei évre vonatkozóan is rezeg a léc, megáll-e a költségvetés. A büdzsé október-novemberre prognosztizált hiányának betömésén valamelyest segíthet a budapesti beruházások megvalósulásának csúszása, késlekedése – tette hozzá a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az SZDSZ-frakcióból tavaly kizárt városatya. Jövőre, de főképp a további években egyszerűen lenullázódnak a fővárosi ágazatok fejlesztésére fordítható keretek, megszűnik a szolgáltató város, így semennyi pénz nem jut majd városrehabilitációra, egészségügyre, szociálpolitikára – hangsúlyozta Atkári János. A főpolgármester-helyettes szerint bármennyire is jó lehet a főváros és az állam viszonya, egyszerűen megfeledkezett a mostani városvezetés a megszorító intézkedések hatásairól, az energiaárak, az infláció általános emelkedéséről és az adósságról, amely a régi forint–euró árfolyamon lett meghatározva, nem a mostanin. A gazdasági szakpolitikus úgy véli, további részvényeladásra kényszerül a város: az Elektromos Művek budapesti részvényeinek, illetve a Fővárosi Gázművek további értékesítésére.
– A fővárosnak ugyan az utóbbi években folyamatosan csökkentek a tartalékai, ám fizetési válság jelei nem mutatkoznak – közölte az MTI-vel a városháza pénzügyi bizottságának MSZP-s elnöke. Moskovits Péter kifejtette: a város gazdálkodása körültekintő, nem alakulhat ki likviditási válság. Úgy látja: a független képviselő városházi információi nem naprakészek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzmozgások mutatóit havonta vizsgálják ügyosztályi bontásban, és ennek figyelembevételével hajtják végre az idei évre tervezett részvényértékesítéseket, amelyek a fejlesztési, felújítási beruházások fedezetét biztosítják.