Egyetértés a borreformban

Magyarország érdekelt az unióban tervezett borpiaci reform végrehajtásában, de csak az érdemi és az ország számára kedvező változtatásokat tudja elfogadni – közölte tegnap Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén, ahol a reformhoz kapcsolódó egységes magyar állásponthoz köthető véleményüket ismertették az ágazat képviselői. Az államtitkár által közölt állásponttal az ágazat és a pártok képviselői túlnyomórészt egyetértettek. Máhr András elmondta, hogy hazánk nem ért egyet a 400 ezer hektáros kivágási elképzelésekkel, s fenntartaná a telepítési jogok rendszerét is, mert azon keresztül kell kezelni a minőségjavítás és a szerkezetátalakítás kérdését. – Nem vagyunk érdekeltek abban sem, hogy az ültetvénytelepítési jogok országok között átadhatók legyenek. A krízislepárlás intézményének fenntartását megkötésekkel támogatjuk, a lepárlási rendszert azonban összességében csökkenteni kell, az így felszabaduló összeget pedig a promóciókra és a nemzeti borítékok „bővítésére” kell fordítani. A melléktermékek lepárlását ellenőrzött feltételek mellett kell folytatni, a nemzeti borítékot pedig úgy kell kialakítani, hogy a lehető legnagyobb mértékben és a legrugalmasabban szolgálhassa a hazai borászat versenyképességét. Ki kell állni a cukor és a must felhasználása mellett is, amelynek hazánkban komoly tradíciói vannak – ismertette az államtitkár.
A vázoltakkal a bizottság tagjai és a meghívott szakemberek egyetértettek, köztük Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, aki hangúlyozta: a reformra szükség van, nélküle tíz év múlva az unió elveszítené vezető szerepét a világ borpiacán. Ezért a reformra szánt 1,2 milliárd eurót ennek szellemében és ésszerűen kell elosztani a tagországok között.