Fogytán a magánpénz

Elkészítette a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) a vagyonkezelt és letétkezelt vagyonokról szóló Bamosz Regiszter Jelentést, amelynek az a célja, hogy a pénzügyi szektor szereplői, elemzői és az érdeklődők információkat kapjanak a hazai intézményes megtakarításokról. A 2006. második negyedéves jelentés korábban kiadott tanulmányoktól eltérően a Bamosz-tagok adatszolgáltatása mellett más vagyonkezelők (biztosítók, brókercégek, bankok) adatait is tartalmazza, s foglalkozik a hazai letétkezelői piaccal is.

K. Tóth László
2006. 08. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vagyonkezelők és a Bamosz adatai alapján az intézményes megtakarítások teljes állománya piaci értéken 2006. első negyedévének végén 5255 milliárd forintot tett ki. A második negyedévben lelassult az alapok bővülése, a 2005-ös év és az első negyedév rendkívül dinamikus növekedése után kevesebb mint 1 százalék volt a negyedéves növekmény. A Bamosz Regiszter által érintett vagyonkezelt kör növekedése az elmúlt negyedévekben is elmaradt az alapokétól, míg a második negyedévben a vagyon némileg csökkent. Ismét visszaesést mutatott a vagyonkezelt vagyon aránya az intézményes megtakarításokon belül – állapítja meg a második negyedéves jelentés.
Az intézményes megtakarítások alakulása és a bankrendszer teljes betét (forint és deviza, illetve a repo), teljes forintbetét, illetve a lakossági forintbetét összegét egymással szembeállítva az derül ki, hogy miközben a második negyedévben az intézményes megtakarítások némileg visszaestek, a betétek 1-1,5 százalékos növekedést mutattak. Megvizsgálva a kezelt vagyon szerkezetét, illetve a vagyontulajdonosok összetételét, a Bamosz Regiszter Jelentés rámutat, hogy a vagyontulajdonosok szerinti bontásban a két nagy intézményi csoport (pénztárak és biztosítók) a meghatározó, viszonylag kicsi az egyéb vagyontulajdonosok aránya, s ez az arány nem változik jelentősen. A korábbi tapasztalatok alapján a gazdálkodószervezetek, önkormányzatok és a magánszemélyek vagyona a teljes vagyonkezelt állomány 1,5-2 százaléka körül volt, s trendszerűen csökkent, míg az egyéb intézményi befektetők (alapítványok, betétbiztosítási és befektetővédelmi alapok stb.) adták a nem pénztári és biztosítói vagyonok nagyobb részét (a teljes vagyonkezelt állomány 4-5 százalékát).
Az összes kezelt vagyon több mint fele pénztári, 41,2 százaléka pedig biztosítói vagyon – míg a negyedévben a pénztári vagyon aránya tovább nőtt, a biztosítói vagyonok forintban is csökkentek. Hosszabb távon a nyugdíjpénztárak által vagyonkezelésbe adott vagyon aránya trendszerűen nő, míg a biztosítóké fokozatosan csökkent. A biztosítói vagyonon belül a befektetésekhez kötött biztosítások (unit linked termékek) részére kezelt vagyon tovább emelkedett, már az összes kezelt vagyon 9,2 százalékát tette ki a negyedév végén. Az egyéb befektetők vagyona valamelyest csökkent, a negyedév végén az arányuk 6,6 százalékot tett ki – olvasható a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének 2006. második negyedéves jelentésében.
A kezelt vagyon legnagyobb hányadát, vagyis 52 százalékát kitevő 1652 milliárd forintot a pénztárak (elsősorban nyugdíjpénztárak) számára kezelik. A második negyedévben egyszerre nőtt jelentősen a belföldi és a külföldi részvények aránya – az előbbiek negatív, s az utóbbiak alacsony hozamai ellenére –, ezzel megfordult a hazai részvények csökkenési trendje. Ugyanakkor a második negyedévben megfordult a külföldi nem részvény típusú eszközök arányának növekedése is a pénztári portfóliókban, s jelentősen csökkent az egyéb eszközök aránya is. A vállalati kötvények/a jelzáloglevelek kivételével csökkent a hazai kötvénytípusú eszközök és betétek aránya is, a diszkontkincstárjegyeké jelentősebben, de a hazai állampapírok együttesen továbbra is a pénztári portfóliók közel háromnegyedét jelentik.
A befektetési jegyek aránya a pénztári portfóliókon belül 10,5 százalék, ez továbbra is azt jelzi, hogy a külföldi befektetések elsősorban befektetési alapokon keresztül valósulnak meg, ami költséghatékonysági és kockázatkezelési szempontból a legelőnyösebb megoldás. A befektetési jegyek állományán belül a Bamosz-alapok jegyei 78,3 százalékot tesznek ki – áll a most megjelent Bamosz Regiszter Jelentésben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.