Jövedelemelvonás minden szinten

Véget érnek a találgatások arról, hogy ki mennyire jár rosszul, ma ugyanis életbe lépett a nyár elején törvényerőre emelt adócsomag számos eleme. Ebben a hónapban tehát a lakosság és a vállalkozások már a bőrükön érezhetik, hogy pontosan mekkora elvonással is járnak a büdzsé stabilizálására hivatott adó- és járulékemelések. Kellemes csalódásban aligha lesz részük.

Még a kacifántos jogszabályokon edződött magyar adózóknak is gondot okoz az adócsomag egyik fajsúlyos elemét alkotó minimumjárulék-alap értelmezése. A kormány ugyanis úgy kívánja apasztani a hivatalosan minimálbéren élők csaknem egymilliós táborát, hogy az ellátás kétszeresében, 125 ezer forintban húzza meg a járulékfizetés alsó határát. A szigorítás a munkáltatókra, a főállású és az evázó egyéni vállalkozókra, valamint a társas vállalkozásokra is vonatkozik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) első körben október 12-ig jelezhető, ha a tényleges jövedelem nem éri el a limitet, ám a bejelentés valóságának az adóhatóság alaposan utánajár. Maguk a járulékok is jelentősen nőnek: mától egy helyett másfél százalék lesz a munkavállalói járulék, az egészségbiztosítási járulék pedig négyről hat százalékra emelkedik. Elmarad a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) novemberre tervezett kivezetése, a külön adózó jövedelmek után a magánszemély által fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke pedig az eddigi négyről 14 százalékra emelkedik.
Növekedik az adók száma és mértéke is: az adóköteles természetbeni juttatásokat mától 44 helyett 54 százalékos elvonás sújtja, s ilyen juttatásnak minősül a cégtelefon magáncélú használata is – tételes elkülönítés hiányában ez az összes beszélgetés 20 százalékát jelenti. Igaz, a céges telefonáfa levonható hányada 50-ről 70 százalékra nő. Új adónem a szolidaritásinak becézett különadó, ami mától a gazdasági társaságokra, jövőre viszont már magánszemélyekre is vonatkozik. A négyszázalékos sarc alapja társas vállalkozások esetében az adózás előtti eredmény, egyéni vállalkozóknál a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó-alap. Nem éppen befektetésbarát vonás, hogy az adó kiszámításánál nem lehet figyelembe venni a társaságiadó-kedvezményeket. Az egyszerűsített adót fizető egyéni vállalkozók a különadót megúszták, cserébe október 1-jétől 15-ről 25 százalékra nő az eva kulcsa.
Azokra, akiknek még így is marad pénzük befektetésekre, a kormány a kamat- és árfolyamnyereség-adóval veti ki hálóját. A 20 százalékos teher szintén ma lép életbe, ám csak a 2006. augusztus 31. utáni első teljes kamatperiódus számít adókötelesnek, vagyis egy augusztus 25-én indított, egyéves lekötésű betét kamata jövő év augusztus 24-ig adómentes lesz. Emelkedik a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adója is, előbbié 5,7, az alkoholoké pedig – a bor kivételével – hét százalékkal magasabb ma, mint tegnap volt. Mindezeken túl az áfa középső kulcsának 20 százalékra emelése az élelmiszerek, a közlekedés és az energiahordozók drágulásához vezet.
Bár Gyurcsány Ferenc a nyár elején még a „nem kell félni, nem fog fájni” biztatás jegyében mutatta be az adócsomagot, most már a kormány sem tagadja a negatív hatásokat. A gazdasági szervezetek azonban már a nyáron a gazdaság növekedésének és versenyképességének a csökkenését, a beruházások lassulását és munkahelyek megszűnését jósolták. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke arról beszélt, hogy a kormány azokra a magyar kis- és középvállalkozásokra helyez további jelentős terheket, amelyek nap mint nap az életben maradásért küzdenek. Vadász György attól fél, hogy hamarosan sok ezer vállalkozás lesz kénytelen lehúzni a rolót, s ilyen félelmeknek adott hangot az Ipartestületek Országos Szövetsége is. Szakemberek eközben arra intenek: az adócsomag nem hozza meg a remélt bevételeket, mert a gazdaság visszafogásával jelentősen apadnak az adók alapját képező jövedelmek.
Mások az új szabályozás jogszerűségét vitatják: pártok, gazdasági szervezetek, sőt még az adókamara is az Alkotmánybíróságon kérte egyes passzusok felülvizsgálatát. Gyakori kifogás az, hogy a kormány év közben emel és vezet be adónemeket, valamint hogy felfüggeszti az eho és az iparűzési adó kivezetését. Mindez jogbizonytalanságot idéz elő, a minimumjárulék-alap bevezetésével pedig a kabinet kollektív bűnösséget testál a vállalkozásokra, ami elfogadhatatlan – fogalmaz több beadvány.