Jövőre hétszázalékos infláció

A Gyurcsány-csomag adó- és áremelései nyomán az éves infláció jövőre eléri a hét százalékot – állapítja meg a jegybank tegnap közzétett jelentése. Az inflációs kockázatok növekedése miatt a monetáris tanács tegnap 6,75 százalékról 7,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Járai Zsigmond jegybankelnök a konvergenciaprogramot kritizálta.

Rövid távon az adó- és áremelések fogják megnövelni a legnagyobb mértékben a fogyasztói árakat – állapítja meg a jegybank monetáris tanácsának tegnap kiadott közleménye, amelyben a testület az ötven bázispontos kamatemelés nyomán kialakult 7,25 százalékos új alapkamatot indokolja. Állásfoglalásában a testület hangsúlyozza, hogy kiemelten fontos feladatának tartja a kormányzati intézkedések inflációs hatásának mérséklését. Az MNB tegnap közzétette legfrissebb inflációs előrejelzését is. Eszerint jövőre az éves infláció eléri a hét százalékot, azaz magasabb lesz, mint a konvergenciaprogramban szereplő 6,2 százalékos ráta. 2008-ra a jegybank ugyancsak magasabb, 4,2 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulál. Figyelemre méltó, hogy az idén augusztusi áremelésen kívül az MNB 2007-re és 2008-ra 22-22 százalékos gázáremelést vetít előre.
A jelentést ismertető Járai Zsigmond jegybankelnök kijelentette: mind a jövő évben, mind pedig 2008-ban a kormányzati intézkedések emelik meg az inflációt, 2007-ben három százalékponttal, 2008-ban egy százalékponttal. Mint mondta, veszélyben forog az árstabilitás, és Magyarország 2008 végére sem fogja tudni elérni a háromszázalékos inflációs célt. Az MNB elnöke élesen bírálta a konvergenciaprogramot, amellyel kapcsolatban emlékeztetett: a mostani program a 2005 decemberihez képest gyökeresen eltérő számokat tartalmaz. A nagy átverések korszaka után a nagy kapkodások korszaka következik – értékelte a programot, hozzátéve: a mostani azért rossz, mert rossz pályára állítja a gazdaságot. Szerinte a leírt intézkedések helyett valóságos reformokra lett volna szüksége az országnak, az euróbevezetési céldátum kikerülése pedig tovább erősíti a program hiteltelenségét. Járai pozitívumot is említett a konvergenciaprogram kapcsán, mégpedig azt, hogy a magyar konvergenciaprogramok történetében először a mostani dokumentumban valóságos számok is szerepelnek. Ám mint mondta, ez még nem jelenti azt, hogy a konvergenciaprogram helyes lenne. Megjegyezte: a konvergenciatanács érdekes célt tűzött ki maga elé: miután valóságos mandátumot nem kapott, mindössze azt próbálja ellenőrizni, hogy a valóságnak megfelelő számadatok szerepeljenek a konvergenciaprogramban.

Nincs meglepetés. Az MTI-nek nyilatkozó gazdasági elemzőket nem érte meglepetésként az alapkamat-emelés 50 bázispontos mértéke, bár a piac a monetáris tanács döntése előtt megosztott volt a 25 és 50 bázispontos emelést illetően. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője hangsúlyozta, hogy a jegybank inflációs előrejelzése is alátámasztotta a magasabb kamatemelési mértéket. Hozzáfűzte, hogy a testület az ülést követően kiadott közleményében sem szolgált meglepetéssel: az emelést a növekvő inflációs kockázatokkal indokolta. Barcza György, az ING Bank elemzője elképzelhetőnek nevezte, hogy az alapkamatot a monetáris tanács 8–8,25 százalékig emeli az év végéig. A piac is körülbelül ezt árazta be – tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, hogy jelentősen erősödő forintárfolyam esetében, 265 forintos euró árfolyamnál ennél alacsonyabb szinten is megállhat a kamatemelési periódus.