Kötetlen beszélgetésre várja az embereket ma délután három órától a Szigeten az EU-gömbsátorba Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője. Az eseményt az NFÜ honlapján is beharangozták, stílszerűen tegező stílusban: „Te mire költenél nyolcezermilliárd forintot? Tudod, hogy hét év alatt mi mindenre elég ez a pénz? Gondoltad volna, hogy ebből hét éven át minden héten lehetne építeni egy-egy új, európai licences futballstadiont? Vagy hogy minden magyar településen – például Ököritófülpösön és Botykapeterden is – három multiplex mozit vagy két-két trópusi pálmafás látványfürdőt óriáscsúszdával?”
A hangzatos szavak ellenére az említett települések polgármestereit eddig senki sem tájékoztatta arról, hogy náluk esetleg plazák vagy látványfürdők épülnének. Mint lapunknak elmondták, ennél sokkal fontosabb célokra sem kapnak pénzt, nemhogy ilyen luxusberuházásokra. Horváth László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ököritófülpös polgármestere úgy vélte, egy multiplex mozi nem igazán szolgálná a kétezer lakosú nagyközség érdekeit, most sokkal fontosabb a szennyvízhálózat teljes körű kiépítése. Kiemelte, hiába pályáztak központi forrásokra, hogy új óvodát építsenek, illetve,hogy felújíthassák a helyi iskolát, egyetlen forintot sem kaptak. A polgármester hozzátette: egy új művelődési központra sokkal nagyobb szükségük lenne, mint például egy látványfürdőre.
Pál János, a mindössze 396 fős Baranya megyei falu, Botykapeterd polgármestere szintén lapunktól hallott először az NFÜ luxusberuházási ötletéről, amelyet egyszerű blöffnek nevezett.
A 8000 milliárd forintos fejlesztésről szóló ígéret nem új keletű, hiszen az MSZP választási kampánya is elsősorban erről szólt. A szocialisták azonban nem saját kútfejükből merítették az ötleteket, hanem egyszerűen „lenyúlták” azokat az Új Magyarország programja címet viselő második Nemzeti fejlesztési tervből (NFT). Ez a lopás azért is döbbentett meg sokakat, mivel a közpénzből készült program kidolgozása többéves munka eredménye, amelyben a közel kétmilliárd forintos éves költségvetéssel működő Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szakértői mellett a pártok, a szakmai szervezetek és a köztisztviselők is aktívan kivették a részüket. Hiába fordult a Fidesz az ötletlopás miatt az Országos Választási Bizottsághoz, az megállapította, hogy bár jogilag vitatható a fejlesztési terv és az MSZP programjának egyezése, nem tartozik hatáskörébe annak megítélése, ki készítette a terv eredeti változatát.
Az NFT részletesen tárgyalja az egyes települések fejlesztéseit: ezt kihasználva, az MSZP politikusai a kampányban gyakran vádolták meg ellenfeleiket azzal, hogy a programjuk csupán általánosságokat tartalmaz, miközben ők (mármint a szocialisták) pontosan elmondják, mi várható győzelmük esetén. Bajnai Gordon kormánymegbízott bemutatkozó sajtótájékoztatóján bejelentette: „újra kell gombolni a kabátot”, át kell dolgozni és új társadalmi vitára kell bocsátani a második NFT-t. Ez azért is különös, mivel a szocialisták választási kampánya is erre az anyagra épült, és több társadalmi vitát is megélt.
Ahhoz, hogy szeptember–októberre a brüsszeli bizottságok elé kerülhessenek a dokumentumok, és novemberre lezárhassák azok megtárgyalását, a kormánynak már június második felére végeznie kellett volna a társadalmi vitával. Ezzel szemben a kabinet csupán augusztus 1-jén tette közzé az Új Magyarország program „második olvasatát”. Ugyanezen a napon, tehát a nyári szabadságolások kellős közepén bocsátotta társadalmi vitára az Új Magyarország fejlesztési tervet Bajnai Gordon hivatala. Jellemző, hogy amikor a kormányszóvivő a vitát meghirdette, Bajnai és Gyurcsány már szabadságon volt. A társadalmi, a gazdasági és tudományos élet szereplőinek szeptember közepéig lesz módjuk kifejteni véleményüket. A kész anyag szeptember végén kerül a kormány elé, de kérdéses, hogy ilyen rövid idő alatt föl lehet-e dolgozni négyezer szervezet és ki tudja, hány magánszemély javaslatait.
Az eddigi társadalmi vita mélységéről sok mindent elárul a Transparency International nemzetközi szervezet által a közelmúltban készített tanulmány. Eszerint a második NFT esetében a társadalmi egyeztetés alapvetően utólagos konzultáció formájában történik, a korai részvétel elve nem érvényesül. A tanulmány szerint a tervezési folyamat határidői többször változtak, az egyes logikailag egymásra épülő tervezési dokumentumok a tervezettől eltérő időpontban készültek el, lehetetlenné téve az egész folyamat átláthatóságát.
A 8000 milliárd forintnyi fejlesztési pénz a miniszterelnök egyik kedvenc témája. Gyurcsány a köztévében sugárzott rendkívüli beszédében azt kérdezte, „Mit építsünk abból a nagyon sok pénzből, aminek Magyarország lesz a tulajdonosa?” Azonban azt elfelejtette megemlíteni, hogy a bejelentett megszorítások idén 350, 2007-től pedig évente 1000 milliárd forintot vesznek el az emberektől, vagyis többet, mint amennyi a 8000 milliárd forintnyi EU-s fejlesztési pénz lehívásához szükséges hazai önrész. Az Új Magyarország programban a 2007–2013 közötti időszakra 22,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6000 milliárd forint szerepel fejlesztési forrásként. Ahhoz, hogy a 8000 milliárd forintos EU-s forráshoz hozzájussunk, nem csupán ez a 6000 milliárd forintnyi önrész, hanem négyszázalékos nemzetiössztermék-bővülés is kellene, amelyre szakértők szerint a Gyurcsány-csomag miatt kevés az esély.
origo.hu
A fiatalokat is komolyan veszélyezteti ma már a kiberbűnözés
