Napok óta lappangó, de most végleg felszínre került érzékeny diplomáciai kérdés megválaszolása vár Berlinre. Tel-Aviv egyre határozottabban juttatja kifejezésre, számít a Bundeswehr aktív részvételére az Izrael és Libanon között létesítendő határsávot biztosító nemzetközi erők összeállításánál. Ehud Olmert miniszterelnök az egyik német hetilapnak adott nyilatkozatában határozottan leszögezte, hajlandó személyes kéréssel fordulni Angela Merkel német kancellárhoz annak érdekében, hogy az ENSZ tervezett békealakulatában német katonák is szerepet vállaljanak.
A német politikai pártok a köztársasággal szembeni bizalom bizonyítékának tartják Olmert szavait, de a Bundeswehr aktív misszióját kétellyel méregetik. Ilyen értelemben foglalt állást Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, amikor hangoztatta, a kérdés jelentősége megtiltja a gyors, elhamarkodott döntést. Ezt megelőzően a kancellár asszony is elsősorban civil támogatást helyezett előtérbe. Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke szerint ha van a világnak olyan sarka, ahol a Bundeswehr katonáinak semmi keresnivalója sincs, akkor az az izraeli határsáv.
A német külpolitika sokkal fontosabbnak tartja a tartós béke kialakítását, mint a gyors fegyverszünetet. Berlin továbbra is az őszinte közbenjáró szerepét akarja vállalni arra az előnyére támaszkodva, hogy nem terhelik egy hajdani gyarmati hatalom emlékei, és számtalan arab nemzet vezetői kimondottan státusszimbólumnak tartják a németekhez fűződő kapcsolatokat. Ezt a pozíciót veszélyeztethetné a Bundeswehr ENSZ-bevetése, amelyet aligha lehet elválasztani Berlin történelmi múltra támaszkodó kiállásától Izrael létjogosultsága mellett. A Merkel-kabinet tudja, a Hezbollah meggyengülése – tehát katonai megoldás – nélkül nem létezik politikai kiút. Ez a meggyőződés végleg megnehezíti az őszinte közbenjáró diplomáciai kötéltáncát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
