Nem ért egyet az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) azzal, hogy a magyar nemzet hálája és kegyelete jeléül a Budapest „felszabadításánál” elesett szovjet katonák emléke örök időkre szólóan törvénybe legyen foglalva, hiszen a szovjet bakák közül sokan súlyos háborús bűncselekményeket követtek el a magyar polgári lakosság sérelmére. Ezért a Deport ’56 az említett jogszabály hatályon kívül helyezésére népszavazást írna ki, de az Országos Választási Bizottság (OVB) az ehhez szükséges aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését július végén megtagadta. A Deport ’56 emiatt kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az 1945. évi IX. törvényben többek között az áll: „A magyar nemzet, felismerve a Vörös Hadsereg sorsszerű küldetését, a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét hálája és kegyelete jeléül törvénybe iktatja”, továbbá, hogy emléküket „emlékmű felállításával örökíti meg”.
Az OVB szerint a vitatott törvény olyan rendelkezést tartalmaz, amely az 1995-ben Moszkvában aláírt orosz–magyar megállapodás érvényesüléséhez nélkülözhetetlen. (Ebben az áll, hogy a felek biztosítják a katonai temetkezési helyek és emlékművek védelmét, örök időre szóló megőrzésük jogát.) Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 vezetője szerint viszont a megállapodás és az említett törvény között nincs olyan összefüggés, mint amilyet az OVB tulajdonít neki.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
