A politikus Prágában járva nyilatkozta ezt a szlovák sajtóirodának, hangoztatva, hogy bár jelenleg meglehetősen feszült a viszony Budapest és Pozsony között, szükséges volna a jövőbeni jobb együttműködés és a jelenlegi hangulat megnyugtatása érdekében, ha a szlovákiai – köztük a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselői is – és a magyarországi politikusok közösen zárnák le a múltat, kiemelve belőle a pozitívumokat, s erre építve kezdenének egy újfajta együttműködésbe.
A kormány alelnöke elképzeléseiről tájékoztatta a szlovákiai parlamenti pártok képviselőit is, akik az MKP pozsonyi székházában találkoztak. A találkozót a magyar párt kezdeményezte, s azt szerette volna elérni, hogy a hat parlamenti formáció közös nyilatkozatban ítélje el az egyre fokozódó, sorozatos magyarverésekkel kísért feszültséget Szlovákiában. A szlovák pártok azonban nem támogatták az MKP tervezetét.
*
A találkozó egyórásra sikeredett, Csáky Pál szerint konstruktív volt, s a részt vevő pártok nevében – jelen volt Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakciójának szóvivője is – tolmácsolta azt az egységes álláspontot, amely szerint „a Szlovákiában kialakult helyzet nyugtalanító”, és a megbeszélés résztvevői „egyként ítélik el az intolerancia és az extrémizmus minden formáját”. Csáky nem kívánt részletekbe bocsátkozni, kinek mi volt a kifogása az MKP által előkészített nyilatkozat ellen, s azt sem tudta megmondani, folytatódnak-e a megbeszélések a tervezetről, mert állítólag ebben nem állapodtak meg a felek, miközben „az MKP tervezetét ugyan nem utasították el, de jelen formájában nem is támogatták”.
Robert Fico minden felelősséget az MKP-re hárított tegnap az MTV-nek adott nyilatkozatában. A szlovák kormányfő szerint a magyar párt emberei „mindennapos vendégek a magyar minisztériumokban”, és „mindenáron visz-sza akarnak kerülni a hatalomba”, holott „gazdasági és szociális kudarcot vallottak”, mivel „az általuk irányított magyar falvak a legszegényebbek az országban”.
Szlovákiában az alkotmány napja szeptember elseje, az ünnep előestéjén Ivan Gasparovic államfő is nyilatkozott az egyre feszültebb szlovák–magyar viszonyról. A szlovák államfő ugyancsak nyugtalanítónak tartja az intolerancia megnyilvánulásait, és mindenkit – a parlamentet, a kormányt, de a polgárokat is – az alkotmány betartására biztatott, amely „egyenlő jogokat biztosít Szlovákia minden polgárának, nemre, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül”. Az államfő felkérte az egyházakat és a civil szervezeteket is, hogy munkájukkal hassanak oda, hogy az emberek a szeretet és a közerkölcs szellemében viszonyuljanak egymáshoz. Közben nyilatkozatban ítélte el a nacionalista és a szélsőséges megnyilvánulásokat – szlovák és magyar részről egyaránt – a szlovák és szlovákiai magyar értelmiségiek egy csoportja, s önálló nyilatkozatot tettek közzé szlovák és szlovákiai magyar képzőművészek, művészettörténészek és kritikusok, akik felszólítják „Robert Fico szlovák kormányfőt, hogy nyilatkozataiban ne bagatellizálja a szlovák állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekményeket, hogy alibista magatartásával ne legitimálja az erőszakot és az intoleranciát. Felszólítjuk Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt is – áll a nyilatkozatban –, ne éljen vissza ezekkel az eseményekkel, s ne a magyarországi belpolitika eszközeként kezelje őket.” Bugár Béla úgy véli, meg kell akadályozni, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szeptember 16-án tünteni menjen Pozsonyba. Az MKP elnöke szerint „jobb lenne, ha most nem éleznénk ezzel tovább a helyzetet”.
Cser-Palkovics András helyettes Fidesz-szóvivő a Magyar Rádiónak elmondta: a Fidesz minden olyan törekvésében és intézkedésében támogatja a kormányt és a külügyminisztert, amelyeknek az a céljuk, hogy a szlovákiai magyarokat ért atrocitásokat a szlovák kormány megfelelő eszközökkel vizsgálja meg, és mindent tegyen meg annak érdekében, hogy a jövőben ilyen fizikai bántalmazások ne forduljanak elő.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kezdeményezi Szili Katalin házelnöknél Ján Slota mint parlamenti képviselő meghívását Budapestre. Személyes találkozón tisztázni lehetne azt, mi az oka magyarellenességének – mondta Simicskó István országgyűlési képviselő tegnap. „Talán egy tál sztrapacska elfogyasztása mellett (…) megbeszélhetnék személyesen, (…) miért jó, ha ezt a két népet szembeállítjuk” – idézte az MTI az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökét. A politikus szerint a magyar kormánynak, ha már nem támogatta a határon túli magyarok állampolgárságának megadását, az autonómiatörekvéseket támogatnia kellene. A szlovákiai helyzetre utalva hozzátette: „a magyar kormánynak, bár örvendetes, hogy felemelte a hangját (…), még sok lehetősége lenne” tenni valamit.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
