Szemet szemért?

Nincs összhangban a halálbüntetés az európai értékekkel, jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője az elmúlt kedden válaszként a lengyel elnök, Lech Kaczynski korábbi felvetésére, miszerint „azok az országok, amelyek feladták a halálbüntetést, elképzelhetetlen előnyhöz juttatták a bűnözőket az áldozatokkal szemben”. Kaczynski még hozzátette, „Európa e tekintetben idővel meg fogja változtatni véleményét”. A Lengyel Családok Ligája, a lengyel kormánykoalíció egy kis radikálisan jobboldali pártja kampányt indított a halálbüntetés meghatározott esetekben történő visszaállításáért. Félmillió aláírást akarnak összegyűjteni az unió állampolgáraitól, hogy a pedofil gyilkosságok esetében a halálbüntetést visszaállítsák. Az Európai Parlament viszont egy júniusi határozatában a ligát vádolta meg azért, mert Lengyelországban növekszik az idegengyűlölet, a párt vezetői az embereket erőszakosságra bujtogatják.
Kétségtelen, hogy a jelenlegi lengyel kormány konzervatív világnézete nem egyeztethető össze az Európai Unió liberális nézetrendszerével, ám kérdés, hogy az európai vezetés értékrendje mennyire fejezi ki az európai lakosság nézetrendszerét. A magukat liberálisnak hirdető pártok ugyanis a választásokon nem lépik túl az öt-tíz százalékos arányt, a szavazatok többségét a magukat szocialistának vagy keresztény-konzervatívnak hirdető, valójában azonban liberális nézeteket valló pártok kapják, akik sem baloldali, sem konzervatív értékeket nem képviselnek.
A konkrét esetben azonban az unió vezetőinek alighanem igazuk van, hiszen a Gallup Intézet egy 2000-ben végzett nemzetközi felmérése szerint Nyugat-Európában a halálbüntetést csak a megkérdezettek 34 százaléka támogatja, míg 60 százaléka ellene van. Nem úgy az unió keleti felében, ahol ez az arány pont fordított. Az utóbbi arány egyébként közel áll az Észak-Amerikában és Ázsiában tapasztaltakhoz, ahol a megkérdezettek kétharmada támogatja a halálbüntetést. Világviszonylatban 52 százalék van mellette és 39 százalék ellene. Az Európai Unió és számos más nemzetközi szervezet, így az Európa Tanács, az Amnesty International, a Human Right Watch esetében a tagság előfeltétele a halálbüntetés elutasítása. Oroszország például, amikor az Európa Tanács tagja lett, felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását, noha jogrendszerében szerepel.
Az Európai Unión kívül a halálbüntetést eltörölték még Kanadában, Ausztráliában, a közép-amerikai országokban, Dél-Afrikában és még néhány más államban. Latin-Amerikában csak egyes kivételes esetekben van megengedve, míg a többi országban, elsősorban Ázsiában a halálbüntetés a büntetőjog természetes eleme. A nagy világvallások a halálbüntetést elfogadják, sőt például az Ószövetség kifejezetten elő is írja: „Aki agyonüt egy embert, bárki is, haljon meg.” (Leviták könyve, 24,17). Az európai kultúrában az olasz Cesare Beccaria hatására, aki a halálbüntetés igazságtalansága és hiábavalósága mellett érvelt, kezdődött meg a halálbüntetés eltörlése a tizennyolcadik század végén. Nyugat-Európában a múlt század hatvanas, Kelet-Európában a kilencvenes éveiben törölték el ezt a büntetési nemet, ám az Egyesült Államok legtöbb államában a mai napig fennmaradt.
A halálbüntetés eltörlése ellenére, róla a vita újból és újból fellángol. A Lengyel Családok Ligájának kezdeményezése így széles visszhangra találhat, ha egyszer az európai polgárok véleményét is megkérdezik.