Egy olyan esetet mutat be Orbán Gábor és Palotai Dániel az MNB-tanulmányok című kiadványban – amely nem a jegybank hivatalos állásfoglalását, hanem a kutatók saját véleményét tükrözi – ahol a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát döntően a kiadási paraméterek európai uniós átlaghoz közelítésével érték el. Hozzáteszik, hogy az egyensúly megteremtése ebben az esetben már alig igényelné a társadalombiztosítási nyugdíjjárulékkulcsok emelését – közölte a távirati iroda.
A nyugdíjrendszer egyensúlyát alapvetően a kiadási paraméterek módosításával, a járulékkulcsok emelésével vagy az szja-bevételek járulékká átcímkézésével s az azokkal szemben álló államháztartási kiadások visszafogásával lehet elérni – állapítják meg a kutatók. Hozzáfűzik, hogy az európai uniós országokkal való összevetés eredményein túlmenően a kiadások visszafogása mellett szól az is, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok okozta terhek egy részét a már most nyugdíjas, illetve a közeljövőben nyugdíjba vonuló korosztály is viselje. Másrészt a kiadás oldali reform általában tartósabbnak is bizonyul, mint a bevételek növelése, ami további érv a kiadási paraméterek szigorítása mellett – hangsúlyozzák.
A nyugdíjkiadások csökkentésének alternatívája a járulékok emelése, akár a munkajövedelmeket terhelő adók növelésével, akár az azokon belüli átcsoportosítással. A kiadási oldal reformja nélkül a járulékok azonnali négy-hat százalékpontos növelésére lenne szükség, majd 2040-től a kedvezőtlen demográfiai tendenciák ellensúlyozása érdekében további mintegy négy százalékpontos emelést kellene végrehajtani a nyugdíjrendszer egyensúlyának biztosításához.
A munkát terhelő adók növelése korlátjának nevezik a kutatók a már jelenleg is alacsony aktivitási és foglalkoztatási rátát, illetve az adó- és járulékelkerülés elterjedtségét. Az szja-bevételek átcímkézése nyugdíjjárulékká az államháztartás más területein tenne szükségessé jelentős megszorításokat – fogalmaznak a Magyar Nemzeti Bank kutatói.
A nyugdíjkiadások visszafogása növelheti az idősek körében már ma is meglévő elszegényedés kockázatait – hívják fel a figyelmet a kutatók. Hozzáteszik, hogy az összes nyugdíjast egyformán érintő nyugdíjnövelő intézkedések – a bőkezűbb nyugdíjindexálás vagy a 13. havi nyugdíj – azonban nem érintik a nyugdíjasok közötti jövedelemelosztást. A szociálpolitikának a nyugdíjrendszeren, a biztosítási elven kívüli szelektív eszközökkel, például a kisnyugdíjak felzárkóztatásával kellene az időskori létbiztonságot támogatnia – hangsúlyozzák.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további sürgős teendők közé sorolják a nyugdíjak bruttósításának pontos szabályozását, illetve a törvényes korhatárnál korábbi nyugdíjazás feltételeinek jelentős szigorítását, ideértve a rokkantsági nyugdíjazást is.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
