Hazánkban továbbra is drasztikusan alacsony az aktivitási ráta – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A 15–74 éves népesség alig több mint fele jelent meg a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a 2006. május–júliusi időszakban. Az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékkal 7,3 százalékra emelkedett. A munkanélküliek aránya 2004-ben 5,9, 2003-ban pedig 5,7 százalékos volt. „A vizsgált időszakban közel 25 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban” – olvasható a KSH gyorsjelentésében, amelyben nem említik meg, hogy a statisztikai hibahatár mintegy 40 ezer fős, tehát nem lehet kijelenteni, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek mintegy fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17 hónapot tett ki.
Elemzők szerint a megszorító-
csomag hatásaként a közeljövőben sem lehet számítani a foglalkoztatottság javulására. A Magyar Nemzeti Bank szakértői úgy látják, hogy a jelentős mértékű reáljövedelem-csökkenés miatt visszaeső kereslet, illetve a munkaköltségek emelkedése visszaveti a vállalati szektor beruházásait és munkakeresletét. Megkeresésünkre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztálya is jelezte, hogy a közzétett konvergenciaprogram a 2007. évre vonatkozóan nem számol foglalkoztatásbővüléssel. Hozzátették: a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok is arra utalnak, hogy a cégek egy része kivár az új munkaerő felvételével. Déri Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség szaktanácsadója szerint az idénymunka lezárultával növekedhet az inaktívak száma, s ezt a folyamatot rövid távon a közalkalmazottak elbocsátása is erősíteni fogja. A nem tipikus foglalkoztatási formák alkalmazása, a rész- és töredék-munkaidős foglalkoztatás gyakoribb alkalmazása segítheti a munkaerőpiac egyensúlyának megteremtését. Hozzátette: az igen magas adó- és járulékfizetési kötelezettség sok esetben akadálya a munkaerőpiacra frissen belepők foglalkoztatásának. Az alternatív munkavállalási formák – részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka – ösztönzését tartotta az egyik legfontosabbnak Fröhlich Péter, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke is. Szerinte a jelenlegi folyamatok mellett különösen érdemes lenne ezeket támogatni, hiszen elsőként a veszélyeztetett 45 év feletti rétegeket építik le. Erre viszont még utalás- szinten sincs semmi a kormányzati intézkedések között. Hozzátette: Magyarország az adóemelések hatására elveszíti versenyelőnyét, s lemarad a régiós konkurenseihez képest, így valószínűsíthető, hogy a munkanélküliek száma emelkedik.
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
