A legjobb harminchárom

Ünnepre, a bor, a gasztronómia, a borkultúra ünnepére készül a 15. jubileumi borfesztivál szeptember 6–10. között a budai Várban és Szentendrén a skanzenban. A fesztivál, amely Magyarország legrangosabb borszakmai rendezvénye és a magyar borok legnagyobb hazai seregszemléje, az idén már öt napon át várja a látogatókat. A Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. eseménysorozata az elmúlt évtizedben népszerű turisztikai, idegenforgalmi eseménynyé vált, és a borhoz kötődő színvonalas kulturális és gasztronómiai programokat kínál. A korábbinál nagyobb területen méreti meg a közönséggel kiváló borait 15 ország 200 borászata – közöttük több világhírű ausztrál is. Különlegesség, hogy a grillételek, sajtok széles választéka mellett az idén külön halterasz várja az érdeklődőket, és a pogácsa lesz a gasztronómiai kínálat főszereplője. Lesz gálakoncert, fotókiállítás, boregyetem, VinAgora borbírálat a látogatóknak, szüreti felvonulás, pezsgő- és szarvasgomba-lovagrendi avatás, szüreti sokadalom a szentendrei skanzenban, valamint jótékonysági borárverés.

A Kárpát-medence egysége nemcsak ökológiailag, kulturálisan, történelmileg, hanem a szőlészet és a borászat területén is megfigyelhető. Egyedi és különleges, ezért mindenképp érdemes a figyelemre, értékeinek ápolására és bemutatására.
A Magyar Borakadémia 2005-ben határozta el, hogy versenyt hirdet a Kárpát-medencében korábban virágzó borvidékek mai termelői számára. A borverseny célja a gazdag szakmai múltnak és a máig létező borászati értékeknek minél jobb megismertetése a magyar borfogyasztó közönséggel, továbbá a külhoni és hazai magyar borászatok közötti szakmai és emberi kapcsolatok fejlődésének elősegítése.
Valamennyi érintett számára hasznos és szakmailag, gazdaságilag is előnyös lehet az erősödő, szorosabbá váló kapcsolat. A külhoni kollégáknak a magyar borászat technológiai és technikai eredményei szolgálnak újdonságként, míg a hazai borászatok számára jelentős lehetőséget kínálhat a határon túli borvidékek fajtáinak, klónjainak ismételt felfedezése, illetve a közös múlt hagyományainak felelevenítésével saját arculatuknak, marketingüzeneteiknek újrafogalmazása.
A borgála az elmúlt évhez hasonlóan az idén is ősszel, a 15. budapesti nemzetközi bor- és pezsgőfesztivál hátterét felhasználva szeptember 4–5-én, hétfőn és kedden a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában és a Magyar Borok Házában valósul meg. A verseny lebonyolítása a nemzetközi előírásoknak megfelelően történik. Az alkalmazott bírálati módszer az OIV által kidolgozott 100 pontos lesz. A bírálóbizottságokban nemzetközi borbírák dolgoznak, és a három hatfős csapatban a külföldiek minimális létszáma legalább négy-négy fő. A külföldi szakértők Szlovákiából, Szerbiából, Romániából, Szlovéniából és Ausztriából érkeznek.
A korábbihoz képest megújul a borverseny. A válogatás célja a „legjobb 33 Kárpát-medencei bor” kiválasztása. Az esemény nyilvánosságának növelése érdekében további előrelépés, hogy a verseny által díjazott borok nyilvános bemutatására is sor kerül. A borfesztivál évek óta sikeres és népszerű eseménye a Spektrum boregyetem, melynek háromnapos programjában (szeptember 4–6.) kedd délután a 200–300 fős közönség a versenyre meghívott külhoni magyar borászok előadásait hallgathatja meg, majd szabadon kóstolhat a kiemelt 33 borból. A „hallgatók” így bizonyára emlékezetes szakmai élményben részesülnek.
A borgála és a boregyetem legfontosabb céljai között szerepel a magyar borok történetiségének, tradicionális értékeinek közvetítése az érdeklődő, igényes borivók számára, valamint a magyar vásárlókban az egészséges fogyasztói patriotizmus feltámasztása.
Világszerte óriásit változott az életmód az elmúlt évtizedekben. Az egészséges táplálkozás, a motorizáció, a bort fogyasztók körének bővülése – gondoljunk a fiatalok, a nők szerepének megnövekedésére – a könnyebb, alacsonyabb alkoholtartalmú, a szőlőből származó gyümölcszamatokban bővelkedő borok, közöttük a rozék népszerűségének erősödését eredményezte.
Örömmel szólhatunk a magyar rozéborok helyzetéről is, pedig nálunk klasszikus értelmezésű rozét – mert korábban volt nekünk helyette kadarkánk és más sillerünk – csak a 80-as évektől kezdődően készítenek.
A hazánkban is érvényesülő nemzetközi tendenciák mellett feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy borvidékeink ökológiai adottsága különösen kedvező a piacon elvárt minőségű rozék készítésére. Sőt a magyar rozék, összevetve az iskolateremtő mediterrán borokkal, illatosabbak, zamatosabbak, tartósabb utóízűek, élénkebb savtartalmúak, így a szomjat jobban oltják, és az ételek még szélesebb választékához jelentenek remek kíséretet.
Két rangos termelő, Polgár Zoltán és Varsányi Lajos tart előadást a rozé- és sillerborok készítéséről, típusairól.
A borkultúra szolgálatában működő budapesti nemzetközi bor- és pezsgőfesztivál számára mindig kiemelt területnek számított a bor gasztronómiai szerepének bemutatása, a folyamatos és aktív együttműködés fenntartása a hazai vendéglátás képviselőivel. Az idén a 15. évforduló alkalmával a borfesztivál a hungarikumnak számító, rendkívül sokféle, a borfogyasztáshoz borkorcsolyaként remekül illeszkedő, nagyon népszerű termék, a pogácsa köré szervezi gasztronómiai programjait. A boregyetemen pedig Bereczki Ibolya etnológus és Frank Júlia gasztronómiai szakértő előadása avatja be az érdeklődőket e remek termék kultúrájába, hagyományvilágába és készítésének praktikáiba is.

A szerző a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. ügyvezető igazgatója és a Magyar Borakadémia főtitkára