Csesztreg Zala megye nyugati fertályán, Lentitől északra található 850 lakosú község. Legkönnyebben a 86-os számú főút felől közelíthető meg, három kilométeres bekötőúton. A Kerka-patak partján fekvő Árpád-kori települést 1257-ben említi először oklevél, ekkor Hahót mester volt a birtokosa, aki vámot szedett a vízen átkelőktől. A hely neve óhorvát eredetű, a csiszta és sztrug szavakból tevődik össze, jelentése: tiszta folyóvíz. 1322-ben Cheztregh formában fordul elő, megint csak vámhelyként. Az 1334. évi pápai tizedjegyzékben már szerepel plébániája is, Szent Móric titulusú templomával.
A középkoron át mindvégig a Hahót nembeli Bánffy család volt Csesztreg földesura és egyházának kegyura.
A nyugati országhatár felé vezető kereskedőutak közelsége fellendítette a település fejlődését; 1469-ben mezővárosi rangot nyert Hunyadi Mátyás királytól, vásártartási joggal. Virágzó kereskedelmét és helyi iparát a török háborúk törték le. A városka több ízben esett áldozatul gyújtogatásnak, rombolásnak. Megfogyatkozott lakói 1550-ben áttértek a lutheránus vallásra, átalakították a katolikus templomot. A XVII. században fontos protestáns központnak számított Csesztreg, református iskolával, saját tanítóval.
1665-ben a katolikus egyház visszahódította a település lakóit, majd 1690-től az új birtokos Esterházyak lettek a plébánia kegyurai. Az 1668. évi egyház-látogatási jegyzőkönyv jól alapozott és falazott, meszelt épületnek írja le templomát. „Szentélye boltozott, hajója gerendatetejű, egyszerű asztalosmunka, részben romos. A szentélyen három, a hajón négy hosszú ablak nyílik…” – olvasható a canonica visitatióban. „A leírás híven tükrözi az épület középkori állapotát” – írja Valter Ilona a Nyugat-Dunántúl középkori templomépítészetéről szóló könyvében.
A templom a falu keleti szélén áll, kis park közepén. Fél öl – 90 centiméter – vastagságú falai téglából épültek az 1270-es és az 1320-as évek közt. Teljes belső hossza 17 méter, amelyből tíz méter esik a hajóra, hét a fél nyolcszögzáródású szentélyre. Az épület keletelt tengelyű, nyugati oldalán előreugró, magas toronnyal. Innen nyílik az eredeti bejárat a hajóba. Csúcsíves, mérművek nélkül készült ablakait az 1975-ben végzett tatarozáskor fedezték fel, pontozták ki, majd tették láthatóvá. A műemlék szakszerű restaurálására az 1990-es évek elején került sor, ekkor rekonstruálták a külsejét díszítő falfestést.
Ez utóbbi a XVIII. századból, az Esterházyak által dotált renoválás idejéből származik. Elsőként a tető zsindelyfedését újították meg még 1691-ben, majd elkészült a templom barokk berendezése. Az 1778-as vizitáció már boltívesnek és cseréppel fedettnek írja le a támpillér nélküli szentélyt. Ilyen most is, pontosan 1803 óta, amikor újraboltozták, ifjabb Dorffmaister István mester freskóival díszítették. A képeket – köztük Szent Móric (Mauritius) római keresztény vértanú alakját – 1904-ben a soproni Stornó Ferenc, 1992-ben Lente István restaurálta.
Csesztreg fontos hely maradt egészen 1871-ig. Ekkor elveszítette városi rangját, majd az 1890-re elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte. A trianoni határmegvonás, majd 1945 után a vasfüggöny közelsége tovább sorvasztotta. Csökkenő lakosságát az önkormányzat mostanában letelepedési kedvezményekkel igyekszik pótolni.
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
