Fiú született a japán császári házban

Japán konzervatívjai és a kormány fellélegzett, a liberális kíváncsiak pedig szomorkodnak egy sort. Kiko hercegné ugyanis kisfiút hozott a világra, így a földkerekség legősibb családjában megmarad a fiúági trónutódlás.

Ha Aiko, Mako és Kako hercegnők után ismét leánygyermek született volna, valószínűleg nem lehetett volna elkerülni a törvénymódosítást. A Krizantém trónon ugyan már ült nő, ám az az idő már a múlt ködébe vész: Goszakuramacsi császárnő 1762-ben kezdte meg uralkodását, utolsóként azon nyolc nő közül, akik a dinasztia 2666 éves történelme során vezethették Japánt. Amikor az ország 1945-ben elveszítette a háborút, az amerikai győztesek követelésére Hirohito császár egyúttal saját isteni származásáról is lemondott. A Császári Udvartartás Ügynökség ugyanis egészen Dzsimmuig, az első császárig vezeti vissza a családfát, aki Kr. e. 660-ban foglalta el a Krizantém trónt. Dzsimmu maga pedig Amateraszu napistennő közvetlen leszármazottja volt – legalábbis a legenda szerint –, így a tiszta vérű család tagjainak is jutott a dicsfényből. A tiszta vérű utódok azonban nem voltak eléggé termékenyek ahhoz, hogy minden problémától megmentsék a császári családot. Hirohito császárnak öt lánya és két fia volt. A fiúk közül az idősebb, Akihito uralkodik jelenleg, aki szintén teljesítette a kötelességét, és két fiúval, valamint egy leánnyal örvendeztette meg népét és Micsiko császárnét. Naruhito koronahercegnek azonban nem született fia, csak egy leánya, Aiko hercegnő. Felesége, az utóbbi időben idegkimerültsége miatt sokszor az újságokban szereplő Maszako hercegné azonban valószínűleg már nem fog újabb gyermeket szülni. Ő ugyanis már 42 éves, ráadásul Aiko hercegnő születése 8 évvel a házasságkötés után történt. A japánok minden reményüket így az ifjabb testvérbe, Akisinóba vetették, aki akkoriban már kétgyermekes – lányos – apa volt. Azóta viszont nem kopogott a gólya a fiatalabb testvér ajtaján sem, a felséges hitves, Kiko hercegnő pedig lassan közelített a 40. életévéhez.
A japán kormány ebben a helyzetben döntött úgy, hogy kezdeményezi a császári trónutódlás rendszerének megváltoztatását. Bár a család ősrégi, a férfiági örökösödés nem az, csak 1947-ben iktatták törvénybe. Ha Kiko hercegné ismét kislánnyal ajándékozza meg férjét és a nemzetet, a törvényjavaslatot minden bizonnyal elfogadták volna, s a nem olyan nagyon távoli jövőben, apja halála után Aiko császárné lehetett volna.
Sokan felteszik a kérdést, vajon miféle változást jelentett volna a teljesen szimbolikus császári hatalomban, ha történetesen egy nő ül a trónon. A társadalom megosztott a kérdésben. Egyesek a reformokat hiányolják az ókonzervatív császári családból, így bíztak Akisino herceg lánynemző képességében, mások viszont a történelmi hagyományok miatt várták a kisfiút.
A sötét felhők azonban nem távoztak a család feje fölül. Az első három trónörökös, Naruhito, Akisino és az egynapos, egyelőre nem ismert nevű herceg közül csak ez utóbbinak van valós esélye arra, hogy fiút ad a monarchiának. Vélekedések szerint nem is a nőági örökösödést kellene engedélyezni, hanem a Hirohito által beszüntetett ágyasrendszert visszaállítani.