Gyurcsány Barrosónak is hazudott

Nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat – válaszolta 2005. november 19-én Gyurcsány Ferenc kormányfő José Manuel Barrosónak, amikor magyarországi látogatása során az Európai Bizottság első embere a növekvő magyar költségvetési hiány csökkentését követelte a miniszterelnöktől. A kormányfő akkor úgy reagált, hogy a magyarok életszínvonala sokkal alacsonyabb az európai átlagnál. – Mi a fenét akar akkor tőlünk Európa? – tette fel a kérdést.

2006. 09. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke 2005. november 19-én Magyarországra látogatott, és négyszemközt tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A spanyol politikus múlt év őszén az egyensúlyi helyzet javítására szólította fel a magyar kormányt. José Manuel Barroso hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarország a kitűzött időpontban bevezesse az eurót. Gyurcsány Ferenc azt válaszolta az Európai Bizottság elnökének, hogy legalább három év szükséges a stabilizációhoz, s addig ne is álmodjon arról, hogy Magyarország eleget tesz a közös valuta bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeknek. – Így biztosítható, hogy ne kelljen elviselhetetlen árat fizetni a közös valuta bevezetéséért – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, aki határozottan kijelentette, nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat. – A magyarok életszínvonala sokkal alacsonyabb az európai átlagnál. Mi a fenét akar akkor tőlünk Európa? – tette fel a kérdést a magyar kormányfő. A miniszterelnök azt is leszögezte, hogy az államszerkezet, az egészségügyi rendszer és a közoktatás korszerűbbé és igazságosabbá tétele érdekében szükséges változtatások nem történhetnek meg diktátumokkal, úgy, hogy a szükséges változtatásokban nem ért egyet az ország egésze, azokat a politikai elit kikényszeríti. – Tudom, hogy mi a dolgom és tudom, hogy Magyarországnak mi a dolga: megóvni a szociális biztonságot, modernizálni az országot és egyensúlyban tartani a költségvetést – hangoztatta a miniszterelnök, s hozzátette, amíg a gazdaság ilyen jól növekszik és lesz elég elszántság a változtatásokra, Magyarország úgy fog visszatérni az egyensúlyi pályára, hogy közben nem kell érte sem modernizációs, sem elviselhetetlen szociális árat fizetni.
Gyurcsány Ferenc a Barroso-látogatás előtt két héttel, amikor vidéki lapok főszerkesztőivel találkozott, szintén határozottan kijelentette, nem akar Párizst, és soha nem fog olyan gazdasági reformot elfogadni, mint Szlovákia, amelynek éhséglázadás és gyújtogatás lett a következménye.
Eszmecserét folytatott az Európai Bizottság elnökével annak idején Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, aki arra kérte Barrosót, hogy a kormányzati hibák miatt az unió ne alkalmazzon szankciókat hazánk ellen. – Kétségkívül igaz, hogy évek óta valótlan adatokat közöl Magyarország az Európai Unió felé a költségvetés állapotáról – jelentette ki ugyanakkor Orbán Viktor a megbeszélés után.
Az első Gyurcsány-kormány még azt közölte az Európai Bizottsággal, hogy nem hajlandó a megszorítások eszközéhez nyúlni, majd a második Gyurcsány-kormány a választások után megszorítócsomagot hozott az országra. A kormányfő el akarta kerülni a gyújtogatást, a tények ezzel szemben azt bizonyítják, hogy a megszorítások, valamint a kormány másfél éven át tartó folyamatos hazudozását bizonyító hanganyag nyilvánosságra kerülése miatt lángba borult a főváros.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.