Büntetőügyben, súlyosabb bűncselekménynél elkövetett hamis tanúzással vádolja a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Gy. család három tagját, illetve W. Szerénát, akik a móri bankrablás tárgyalásain azt állították, hogy a tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt Kaiser Ede nem Móron, hanem csepeli otthonukban, illetve az fővárosi Astoriánál járt – tájékoztatta lapunkat Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Miként megírtuk, a móri ügy elsőfokú eljárásában Kaiser Ede egyik ismerőse, W. Szeréna azt nyilatkozta, hogy a bankrablás idején Kaiser beugrott az Astoriánál lévő munkahelyére a nadrágját kivasaltatni. Kaiser távozása után öt perccel telefonon felhívta a férfit. Mobilja azonban ekkor már a csepeli adóra jelentkezett föl. Az akkori barátnő elmondta: a móri bankrablás előtti éjszakát Kaiser nála töltötte, de már néhány nappal korábban is együtt voltak. Másnap egy óra körül mentek együtt a nadrágot vasaltatni. Csepeli lakásukból Kaiser telefonált, majd együtt elmentek a férfi zuglói lakására. A szülők azt vallották, hogy a május 9-én éppen vidéki házukban voltak, és amikor napközben hazamentek, Kaiser és lányuk otthon tartózkodott.
Morvai szerint már az is megalapozta volna az eljárást, hogy a bíróság jogerősen megállapította: a bűncselekmény idején Kaisert felismerték Móron. Azonban a nyomozó ügyészség beszerezte a Gy. család és W. Szeréna híváslistáit, mobiltelefonjaik cellapozícióit, több – köztük védett, számmal jelölt – tanúk vallomásait. A többször módosított vallomásaik ellentmondásait az ügyészség feltárta. Kiderült, hogy Gy.-ék nem a vidéki házukban voltak, mivel aznap műhelyükből két üvegjavításról szóló számlát foglaltak le. Az iskolai naplóból pedig arra lehetett következtetni, hogy Kaiser barátnője csak május 9-én hiányzott az iskolából. A vádlottakra 2–8 évig tartó szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Az ügyészség az iratokat a Pesti Központi Kerültei Bíróságra küldte.
Diplomáciai nagyüzem: így érkeztek a delegációk a Puskás Arénába - fotógaléria