Nyelvtanárok és diákjaik közös célja a sikerélmény, amit ma Magyarországon gyakran nem a jól használható nyelvtudás, hanem a nyelvvizsgapapír megszerzése jelent. Érthető, ha a tanítványok többségét olyan vizsgákra irányítják oktatóik, amelyek révén – ha nem is a legolcsóbban – a legkönnyebben megszerezhetik a vágyott bizonyítványt. Az államilag elismert nyelvvizsga hungarikum. Határainkon kívül sehol a világon nem ismerik el, nálunk viszont elengedhetetlen az érvényesüléshez. Csakhogy a papír mögött sokaknál egy idő után már nincs tudás, legfeljebb valami halvány derengés, ami a piacon hasznavehetetlen áru, a közszolgálatban, a felsőoktatási felvételin és a diplomaosztáskor azonban díjazzák. Elég öt év kihagyás ahhoz, hogy egy nyelvtudás megkopjon, ettől függetlenül jár utána a nyelvpótlék. Mivel a magyar állami nyelvvizsga nem funkcionális nyelvvizsga, örökké érvényes, akár a diploma.
| 2006. augusztus 31-ig | 2006. szeptember 1-jétől | ||
| Az államilag elismert nyelvvizsgák | Az Európa Tanács hatfokú skálájának
szintjei | Az államilag elismert nyelvvizsgák | Az ET hatfokú skálájának
szintjei |
| Felsőfok | Mesterszint (C2) | Mesterszint (C2) | |
| Középfok | Középszint (B2) | Középfok (B2) | Középszint
(B2) |
| Alapfok | Küszöbszint (B1) | Alapfok (B1) | Küszöbszint
(B1) |
| Alapszint (A2) | Alapszint (A2) | ||
| Minimumszint | (A1) | Minimumszint (A1) | |
Magyarországon jelenleg huszonhárom vizsgaközpontban harmincféle vizsgarendszerben mérik a nyelvtudást. Ebből tizenhat az általános vizsgák száma. Elvben mindegyik követelménye ugyanaz, a gyakorlatban azonban nem, hiszen bármilyen szigorúan méri is az akkreditációs bizottság az engedélyt, harminc szisztémát Szombathelytől Nyíregyházáig nem lehet tökéletesen összehangolni. Tizenöt–húsz százalékos eltérést becsül közöttük Fazekas Márta, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) igazgatója. Hazai mértékkel mérve mindegy, hogy magyar vagy nemzetközi fejlesztésű vizsgán szerezzük-e meg a bizonyítványt, de külföldön előnyt jelenthet, ha valamelyik tekintélyes, Európában ismert és elismert vizsgarendszerrel mérték meg a tudásunkat. Nem minden értékes azonban, ami külföldi. Azt az igazgató asszony is elismeri, hogy a nemzetközi vizsgaközpontok idecsábításának érdekében az akkreditációs bizottság hajlott némi kompromisszumra. A Magyarországon akkreditált rendszerek közül épp némely nemzetközi vizsga az, amelynek követelményrendszere a legtöbb kívánnivalót hagyja maga után. Ezeken a legnagyobb az esély a sikerre, igaz, drágább a vizsgadíj is. A népszerű Pitman nyelvvizsga közelmúltbeli bukása pedig azt mutatja, hogy az akkreditációs bizottság türelme sem végtelen, a szakmai lelkiismeret néha erősebbnek bizonyul a lobbinál.
| Vizsga neve (vizsgaközpont[ok]) | 2006. augusztus 31-ig | 2006. szeptember 1-jétől | ||
| % | vizsgaszint | % (vizsga új neve) | vizsgaszint | |
| NÉMET VIZSGÁK | ||||
| Zertifikat Deutsch ZD (Goethe, ÖSD, TIT) | 60–79% | alapfok | 60–100% | Alapfok (B1) |
| Zertifikat Deutsch ZD (Goethe, ÖSD, TIT) | 80–100% | középfok | ||
| Zentrale Mittelstufenprüfung ZMP (Goethe) | 55–79% | középfok | 55–100% | Felsőfok (C1) |
| Zentrale Mittelstufenprüfung ZMP (Goethe) | 80–100% | felsőfok | ||
| Mittelstufe Deutsch MD (Osztrák Intézet) | 60–79% | középfok | 60–100% | Középfok (B2) |
| Mittelstufe Deutsch MD (Osztrák Intézet) | 80–100% | felsőfok | Mittelstufe Deutsch (B2) | |
| ANGOL VIZSGÁK | ||||
| Certficate in English (TIT) | 60–79% | alapfok | 60–100% | Alapfok (B1) |
| Certficate in English (TIT) | 80–100% | középfok | ||
| Certficate in English Stage 3 (TIT) | 60–79% | középfok | 60–100% | Középfok (B2) |
| Certficate in English Stage 3 (TIT) | 80–100% | felsőfok | ||
Magyarországon 2005-ben kétszázezer nyelvvizsgaesemény volt. Ez nem jelent ugyanennyi sikeres vizsgát is, mégis óriási szám. Mintha minden ötvenedik polgár próbálkozott volna. Az a baj, hogy a magyarok nyelvtudása korántsem nő olyan mértékben, mint a nyelvvizsga-bizonyítványaik száma. Fazekas Márta szerint ez még mindig a „dokument jeszty” világa, a papír a fontos, nem a tudás. Bizonyítja a nyelvvizsga értékét az is, hogy a hamisítási piacon jóval nagyobb rá a kereslet, mint az érettségi bizonyítványra. Ára ötven- és kétszázezer forint között mozog, és még csak különösebb zsenialitásra sincs szüksége a hamisítónak. Ma minden hatóság megelégszik az eredeti helyett a fénymásolattal, mely elfedi az árulkodó nyomokat. Nem rossz üzlet ez a vevőnek sem, hiszen megtakaríthatja a nyelvtanulás költségeit, diplomát pedig e bizonyítvány nélkül ma már nem kaphat. Augusztus 20-án éppen tizenegy végzős tisztjelölt avatása maradt el, mert gyanúba keveredtek, hogy csalással jutottak a nyelvvizsga-bizonyítványukhoz.
– Amikor az akkreditációs központ élére kerültem, meggyőződésem volt, hogy tájékoztatni kell a tanárokat és a nyelvtanulókat a különféle vizsgalehetőségekről – mondja Fazekas Márta. – Összeállítottunk tehát egy kiadványt, amelyben bemutattunk minden hazai nyelvvizsgaközpontot és -rendszert, leírtuk, hol melyek a követelmények, ehhez mellékeltünk egy CD-t is hanganyaggal és feladatokkal. Tízezer példányban jelentettük meg A (nyelv)tudás hatalom című kötetet, végül elfogyott belőle kétezer. Kiderült ugyanis, hogy sokan egy adott nyelvvizsgára treníroznak, nem angolul és németül tanulnak, vagyis diák és tanár közös érdeke a papír, nem pedig a nyelvtudás.
Kétségkívül feltűnő, hogy az iskolai nyelvtanárok többsége is óvja diákjait az emelt szintű nyelvi érettségitől, amely a nyelvvizsgával egyenértékű, ezáltal nagy megtakarítást jelentene a családi kaszszában, ám egyelőre még nem túl népszerű. Az emelt szintű nyelvi érettségi ugyanis kockázatosabb, mint egy közönséges nyelvvizsga, kevesebb felkészítő anyag áll hozzá rendelkezésre, és nem lehet többször ismételni. Több munkát kíván a felkészítő tanártól is. Pedig az emelt szintű érettségi, mondják a szakemberek, semmivel sem nehezebb a nyelvvizsgánál, követelményrendszere éppen úgy van kialakítva, megtervezve, hogy megfeleljen a nálunk most szeptembertől bevezetett közös európai referenciakeret (ker) igényeinek.
A ker követelményrendszerét az Európa Tanács dolgozta ki, ez alapján a tagállamokban a nyelvtudást hat fokozatban mérik. Akinek a tudása A2-es szinten van, az szinte csak köszönni tud az adott nyelven, ám ennek a szintnek a meghatározása sem lehet felesleges. Egyes szakmákban akár ezt is támaszthatják követelményként. A B1 és B2 kategória felel meg a magyar alap-, illetve középfokú nyelvtudásnak, a C2 kategória már szinte anyanyelvi ismeretet jelez. A magyar felsőfokú vizsgát ezentúl C1-esnek nevezik. Az új értékelési rendszer erénye, hogy talán egy portugál is jobban érti majd, milyen szintű nyelvtudásról hoz papírt a magyar állampolgár, nem kell azzal bajlódnia, hogy eligazodjon az eddigi speciálisan hazai besorolásokon. Magyarországon szeptembertől már csak B és C minősítésű bizonyítványokat állítanak ki.
Az új értékelési rendszer bevezetése alkalmat ad a jelenlegi felülvizsgálatára is. Minden akkreditált vizsgafajtát átnéznek, ez helyenként könnyítést, máshol nehezítést eredményez. A C1-es szintű ismeretelemeket például kiveszik a B2-es vizsgából, ennek eredményeként tehát a középfok elérése könnyebb lesz, de megszűnik az a lehetőség, hogy valaki egy lényegét tekintve alapfokú nyelvtudást követelő vizsga letétele után megkapja a középfokot igazoló bizonyítványt. A szakemberek ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ez ma még Magyarországon előfordulhat. A frissítés, a követelmények egységesítése hónapokig tartó folyamat, Fazekas Márta azt ígéri, hogy a jövő év elejére lezárul. S ha csak annyi eredménye lesz, hogy a jövőben a diák nem kizárólag a nyelvvizsgára időzíti a tudását, hanem valóban németül vagy angolul tanul, már megérte.
