Békés tömegoszlatás Hajmáskéren

Tömegoszlatás volt a múlt héten Hajmáskéren. A történteket azonban csak a köztársasági elnök és a honvédelmi miniszter láthatta a honvéd vezérkar, magyar és külföldi katonai vezetők és a sajtó társaságában. Az akciót ugyanis az ország legnagyobb éves hadgyakorlatán, a Bevetési irány 2006 elnevezésű hadi bemutatón szemlélhették meg a vendégek egy stilizált katonai tábor díszleteinél. A magyar katonák civil ruhába öltöztetett honvédek jelképes ütlegelésével mutatták be, hogyan hajtanák végre egy külföldi misszióban a békefenntartók ellen tiltakozó tömeg demonstrációjának szétverését.

2006. 10. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a magyar rendőrség egyes alakulatai a saját pénzükből kénytelenek vásárolni a military shopokban bizonyos védőeszközöket maguknak, a tömegoszlatásra valóban alkalmas védőruhákkal és pajzsokkal Koszovóban és Hajmáskéren gyakorlatoznak a katonák. Legalábbis ez derült ki azon a hadgyakorlaton, amelyet múlt hét csütörtökön tartottak meg a Magyar Honvédség Veszprém melletti gyakorlóterén.
A bázis úgynevezett 0 ponti figyelőépülete előtt jelképes katonai tábort építettek fel a dinamikus hadi bemutatóra érkező vendégeknek, amelyet spirális szögesdróttal, homokzsákokkal megerősített átlőhetetlen, mobil táborfallal, őrtornyokkal, gépjármű-átvizsgáló öböllel vettek körül.
Először egy húszfős elégedetlenkedő csoportot játszó csapat jelent meg a tábor kapujánál, akiket katonai terepjáróból leadott figyelmeztető géppuskasorozattal zavartak el a nézők látóköréből. A bázis másik oldalánál már tömeg jelent meg, élén a provokátorral. Ha a tömeg felbujtójának a kezében nem egy hatalmas műagyag szekerce lett volna, azt is gondolhattuk volna, hogy nem hadgyakorlaton vagyunk, hanem az elmúlt idők budapesti valóságában. A vízzel töltött pillepalackokat dobáló elégedetlenkedő tömeget fekete, ütésálló védőruhában feszítő, pajzsokkal felszerelt rohamosztag űzte el a tábor környékéről. Ilyen katonai rendfenntartó szakasz egyébként – mint később megtudtuk – csak Koszovóban működik, és Pristinában állítólag szükség is volt a tömegoszlatók munkájára. A honvédség legújabb misszójában, az afganisztáni magyar tartományi újjáépítési csoportban azonban inkább „a civil kapcsolatok elmélyítése”, vagyis a barátkozás lenne a feladat, ezért oda nem is szállítottak a különleges felszerelésből.
Információink szerint egyébként az afganisztáni nemzeti hadsereg és rendőrség rendkívül elégedetlen volt a hollandokkal, akiktől átvettük a tábort Puli Humriban. Az elődeink egy iskola és egy félig sem működő sajtgyár építgetésén kívül nem csináltak szinte semmit a helyszínen, még a gazt sem irtották ki a tábor területén. Erre azonban nem is volt szükségük, hiszen évente egymilliárd forintnak megfelelő összeget kaptak Hollandiából a környékbeli hadurak és drogbárók lefizetésére. A magyar missziónak azonban nincs ennyi pénze ilyen célokra, így kénytelen a fegyveres védelem lehető legtökéletesebb formáira berendezkedni. Hajmáskéren például bemutatták annak a kutyás tűzszerészalakulatnak a munkáját, amely képes a tábor környékére érkező autókat ellenőrizni. Tizenként kiképzett kutyával dolgozik a csapat, és az ebek tíz különböző robbanóanyagot ismernek fel, a tűzszerészek pedig ezeket korszerű eszközökkel a helyszínen megsemmisítik. Megismerhettük azt is, hogy a katonáink miként mentenek ki egy távirányítású bombával megállásra kényszerített humanitáriussegély-konvojt az ellenséges tűzből, BTR harci járművek és harci helikopterek segítségével.
A forgószárnyasok támogatták a különleges műveleti alegység gyakorlatát is, amelyben egy ellenséges járművet semmisítettek meg. A kommandósokat egy hágcsó segítségével a levegőben repítették el biztonságos területre. Segítséget nyújtottak egy aknagránát-támadás és egy fegyveresen támadó csoport külső akciójának elhárításában is. Az egyik főszerep az egész hadgyakorlat alatt tehát a harci helikoptereké volt, pedig a Magyar Honvédség Mi–24-es orosz gépei nem jutnak ki Afganisztánba. Mint Győrössi Ferenctől Hajmáskéren megtudtuk, nem tervezik ilyen eszközök kiszállítását a legveszélyesebb missziónk támogatására, de a németek Kunduzból vagy Kabulból azonnal harci helikoptereket küldenek a magyarok hívására, ha arra szükség van. Igaz, a repülési idő legalább fél óra a magyar táborig, de sikeres felderítés esetén a parancsnok állítása szerint időben a helyszínre érkezhet a légi támogatás vagy a mentőhelikopter (MEDEVAC). Forrásaink szerint azonban nem véletlen, hogy a honvédség szolnoki különleges egységeinél a legszigorúbb titoktartás mellett képezik az amerikai hadsereg szakértői a magyar egészségügyi katonákat arra, hogyan lehet majdnem műtét szintű, életmentő beavatkozásokat elvégezni egy sebesülés helyszínén, amíg megérkezik a segítség. Az afganisztáni missziónknak ugyanis a légi mentést is távoli bázisokról kell igényelnie.
Feltűnő, hogy a díszlettáborban felállítottak egy légvédelmi Mistral üteget is, de ezt nem használták. A magyarázat egyszerű: ezekkel a rakétákkal már csak a lengyel tengerparton tudnak gyakorlatozni a katonáink, mióta felszámolták az erre alkalmas gyakorlóteret. A rakétákat egyébként is drága mulatság lenne elpazarolni, ahogyan több ezer liternyi üzemanyag szükséges a MiG–29-esek felszállásához is, ami idén kimaradt a hadgyakorlatból. Az 1200 katonával, 25 darab harci járművel, négy tüzérségi eszközzel, 214 gépjárművel és hat helikopterrel előadott, kétségtelenül életszerű gyakorlattal Sólyom László köztársasági elnököt mindenesetre sikerült meggyőzni. Az államfő a honvédek előtt elmondott beszédében ugyanis kiemelte: megnyugtató, hogy kevesebb katonával, de jobban felkészült, korszerűbb haderővel védjük a hazát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.