Diplomáciai háború az ENSZ-ben

Guatemala és Venezuela két napja harcol az egyetlen, a karibi térségnek járó helyért az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A valódi küzdelem azonban nem a két latin-amerikai ország, hanem Caracas és Washington között dúl.

Venezuela elnöke, Hugo Chávez szerint a legfontosabb egy Amerika-ellenes koalíció összeállítása, amellyel ellen lehet állni a földkerekség legerősebb országának. A jelen állás szerint erre van is esélye, ám az ellenkező oldalon mintha több ország sorakozna. Guatemala a tizedik fordulóban ugyanis 110 szavazatot kapott az ENSZ-közgyűlés tagjaitól, Venezuela pedig 77-et, ám hiába a nagy szavazatkülönbség, a kétharmados többség, azaz 125 voks szükséges a megválasztáshoz.
A háttérben szorgosan működik közben a lobbitevékenység. Washington úgy véli, ha Venezuela bekerül a 15 BT-tag közé, lehetetlenné válik a munka Caracas vehemens fellépése miatt, míg Hugo Chávez szerint minden egyes rájuk adott voks a fejlődő országok lehetőségeit bővíti. Úgy tűnik, hogy a BT-t most elhagyó Argentína, valamint Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia ezt a véleményt erősíti, míg Mexikó, Kolumbia és a közép-amerikai országok az Egyesült Államokhoz húznak. Guatemala csak 2003-ban szabadult meg az Egyesült Államok által támogatott Alfonso Portillótól, akinek diktatórikus hatalma ellen óriási tömegtüntetéseket tartottak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsát 15 tag alkotja, amelyből öten (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) állandó résztvevők, a többi tíz ország pedig kétéves mandátumot kap. Ezeket térségek szerint szavazzák meg, így mindig bekerül afrikai, latin-amerikai, ázsiai, nyugat- és kelet-európai is az elitklubba. A latin-amerikai vetélkedés mellett négy ország felvételét támogatta a közgyűlés: Indonézia, Dél-Afrika, Olaszország és Belgium fogja átvenni Japán, Tanzánia, Görögország, illetve Dánia helyét. Legutoljára 1979-ben alakult ki vita a BT-jelöltről, akkor a kommunista blokk Kubát, a Nyugat viszont Kolumbiát támogatta. Mivel a szabályzatban nincs lefektetve, hány szavazást kell tartani, csak 154(!) sikertelen szavazási forduló után hirdettek győztest, mégpedig a kompromisszumos jelöltet, Mexikót.