Többtonnányi festékalapanyagot és más veszélyes hulladékot vett át egy dél-magyarországi cég telepének tulajdonosaitól tavaly év közepén egy bűnözői csoport, amely azt hirdette magáról, hogy ezeket az anyagokat „gyorsan és olcsón ártalmatlanítja”. A társaságnak azonban sem a kezelésre, sem a szállításra nem volt alkalmas eszköze. Az átvett hulladékot az ökobűnözők elhagyott telephelyeken, engedély és a területek tulajdonosainak tudta nélkül lerakták, és sorsukra hagyták. Ma már szinte mindennaposak Magyarországon az ilyen bűncselekmények, amelyekről a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) számolt be az úgynevezett ökomaffia elleni nyomozásainak eredményeit említve jelentésében.
Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának vizsgálata szerint az összes veszélyes hulladék illegális elhelyezése ma már évente 40 milliárd forint profitot termel a feketegazdaságnak, és éppen ezért a szervezett bűnözés egyik fő tevékenységévé vált Magyarországon. A szervezett bűnözői csoportok azonban olyan „ügyesen” látják el az illegális hulladéklerakó tevékenységüket, hogy számos állami megbízást is elnyertek az utóbbi években, sőt pályáznak európai uniós hulladékkezelési forrásokra is. Ennek kapcsán a szakértők szerint feltételezhető az is, hogy egyes szervezett bűnözői csoportok szoros kapcsolatot ápolhatnak a döntéshozó politikai és gazdasági elit egy részével.
Az NBH megemlít például egy hazai hulladékártalmatlanító szövetkezetet, amely állami és önkormányzati megbízások elnyerése révén több mint kétmilliárd forint éves forgalmat bonyolít le. Részben a cég érdekeltségébe tartozik több város lakossági hulladékának gyűjtése és lerakása. A cég több hulladékégető, kommunális szennyvíz- és szeméttelep kezelésében érdekelt. A társasággal kapcsolatban azonban a nyomozók szerint felmerült, hogy a vállalat egyik telephelyén, víztározó közelében extraprofitért – engedély nélkül – kevernek össze hulladékokat.
A nemzetbiztonság figyelmét nemrég felkeltette az úgynevezett gumiüzletben tevékenykedők sorozatos bűnelkövetése is. Magyarországon ugyanis évente 30-32 ezer tonna használt gumiabroncsot dolgoznak fel, és 35-40 ezer tonna újat hoznak forgalomba, mégis 60-80 ezer tonna használt abroncs hever nagyrészt illegális lerakatokban. Nem véletlen, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egyik elemzésében jelezte, hogy a hazai bűnözői csoportok üzleti lehetőséget látnak a gumihulladék kezelésében.
Az utóbbi évben „vállalkozók” legalább tízezer tonnányi gumiabroncsot hoztak be az EU-ból Magyarországra, hogy illegálisan továbbadják vagy kezeljék. A magyar „vállalkozók” két-három eurót kapnak a használt gumi darabjáért, amelyet itthon átválogatnak, a még használható abroncsokat számla nélkül értékesítik, vagy papíron az egyik szomszédos országba szállítják újrahasznosítás céljából, majd igénylik a kilogrammonként járó újrahasznosítási díjat. A válogatás után eladhatatlan abroncsot – a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva – felgyújtják. 2005 márciusában Soroksáron több ezer gumiabroncsot égettek el a hulladékkezelőknek nevezett bűnszervezetek tevékenységének eredményeként egy illegális szemétlerakóban. A nyomozók elemzése szerint éves szinten 1,5 milliárd forint profitot termel a bűnözőknek csak a gumiabroncs-hulladék.
A Nemzeti Nyomozó Irodánál külön egységet állítottak fel a környezetkárosító bűncselekmények leleplezésére, és ezzel párhuzamosan 2005 áprilisában kormányzati döntés született egy „zöldkommandó” felállításáról is, amely a már meglévő hatóságok alkalmi összefogásával veszélyes üzemeket, a hulladéklerakókat és a veszélyes anyagok közúti szállítását kontrollálja, de egyelőre ez sem fékezte meg az ökomaffia tevékenységét. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ezért javaslatot tett a büntető törvénykönyv módosítására, amelynek értelmében bűncselekményként akár három év börtönnel is sújtható lesz, aki illegális hulladéklerakó helyeken szabadul meg a szeméttől.
origo.hu
Sírás a víz alatt
