Lehet-e együtt ünnepelni, és ha nem, miért nem az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján? Tényként leszögezhetjük, hogy a jelenlegi baloldal prominens képviselői az MSZMP-ben, illetve a KISZ-ben is aktívan politizáltak, élvezték a párttagság előnyeit, és hirdették az ellenforradalmat. Szó nélkül tűrték a megtorlást, még a 80-as évek végén is hallgattak a 301-es parcellában történt rendőrségi atrocitásokról, sírok lovakkal való széttiprásairól. Nem hivatkozhatnak arra, hogy ’56-ban még nem is éltek! Most sem ők akarnak velünk ünnepelni, hanem azt akarják, mi ünnepeljünk velük, és így ismerjük el megbocsátásunkat. Nem szólhattunk bele a készülő emlékmű sorsába, sem a hivatalos ünnepség lebonyolításába. Mindent csinálnak a saját elképzelésük szerint, és mi tapsoljunk hozzá. Kíváncsian várom, hogy ki lesz a kitüntettek közt. Történelmi lehetőséget szalasztott el a baloldal a megbékélésre. Ha lenne bennük csak szikrája a szándéknak, hogy közösen ünnepeljenek, hagyniuk kellett volna, hogy az ’56-osok döntsenek a méltó ünneplésről és az emlékműről! Még a lehetősége sem lett volna meg, hogy ne legyen igazi, közös, nagy, felemelő, ’56 szellemét méltóan idéző megemlékezés. De mivel ezt nem tették meg, megint marad az árok, és nem lesz, nem lehet közös ünnep.
Györbiró László, Kápolnásnyék

Voks 2025: Pécsen tartott fórumot Vitályos Eszter és Deutsch Tamás