Szeptember 11. óta a nyugati világ mozlim közössége kapott hideget-meleget, ítélték el őket kollektívan, védték az érdekeiket, ám kevesen próbálták őket megérteni. Most Jack Straw brit kancelláriaminiszternek sikerült bebizonyítania, mennyire nem ismeri a mozlimok világát, akik egyébként Nagy-Britannia lakosságának mintegy 3 százalékát teszik ki. Nem mellékesen Straw Blackburnben indul a Munkáspárt képviseletében, ahol a lakosság 25-30 százaléka mozlim, így közvetlen politikai jövője is függ az egyáltalán nem jelentéktelen kisebbség véleményétől. Straw bűne annyi volt, hogy megemlítette: a mozlim nők jobban tennék, ha nem takarnák el az arcukat, mert így nehéz velük a kommunikáció, s nehezebben illeszkednek be.
Megjegyzését többen sértőnek tartották, s azonnali bocsánatkérést követeltek, a konzervatív Oliver Letwin pedig közölte: „veszélyes kezdeményezés azt előírni, hogy ki hogyan öltözködjön”. Mindez igen hasonlatos az amerikai kormány 2001-es, az afganisztáni háborút megindokló szlogenjéhez: „Le a burkával!” Washingtonban az afgán nők teljes testet elfedő, az arc előtt pedig kis rácsot hagyó ruháját a férfiúi önkény jelképének tekintették, amelytől meg akarták szabadítani a sokat szenvedett asszonyokat. A probléma csak az volt, hogy erről a felszabadítani kívánt nőket nem kérdezték meg. Indonéziától Libanonig teljesen természetes a fejkendő (amely – bár ez fel se tűnik senkinek – Magyarországon is kedvelt ruhadarabja az idősebb hölgyeknek), ám sokan az arcuk elé is kötnek egy vászondarabot.
Straw bejelentése után sok mozlim kijelentette, egyetért a kormánytaggal, s ha az említett nők valóban a brit társadalom integráns részeivé kívánnak válni, nem engedhető meg a szigeten megszokott normák ilyen mértékű felrúgása. A letelepedéssel ugyanis jogok mellett kötelességeket is a nyakukba vettek. A brit hatóságok, politikusok és a tömegtájékoztatás azonban a határozott normák lefektetése helyett a politikai korrektség útjára lépnek, így valójában nehéz az iszlám kereteit ismerő bevándorlónak megtudnia, mit is kell követnie.
A 2025-ös büdzsé megalapozza a dinamikus bérnövekedést