Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tegnap az augusztus 20-i katasztrófáról lefolytatott független vizsgálatról tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány nevében eljáró Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nem teljesítette azt az alapvető kötelességét, hogy megvédje az állampolgárok élethez való alapjogát. Az ünnepségek megszervezésekor ugyanis olyan szerződést kötött egy magáncéggel, amely nem tartalmazott részletes terveket a vészhelyzetek kezelésére, illetve a résztvevők kimenekítésére, és a viharról érkező információk ismeretében sem halasztotta el a rendezvényt, hogy gondoskodjon a résztvevők biztonságáról.
Danks Emese kormányszóvivő tegnap úgy nyilatkozott: a kormány egyetért a jelentés főbb pontjaival, de egyelőre nem tudni, hogy lesznek-e további személyi következményei a katasztrófának, vagyis egyelőre nem merült fel a MeH élén álló Szilvásy György kancelláriaminiszter menesztése. Mint a szóvivő közölte: a kormány augusztus 20. után már lefolytatott egy vizsgálatot, és döntések születtek a felelősökről is. Az ombudsmani vizsgálat megállapításaira hatvan napon belül válaszol a kabinet az állami szervek és a fővárosi önkormányzat közös álláspontja alapján.
*
Mint ismeretes, eddig egyetlen politikai szereplőt vontak felelősségre az augusztus 20-ai katasztrófa miatt, azt a főosztályvezetőt, aki a MeH nevében aláírta a szerződést a tűzijátékot lebonyolító céggel. Bodor Tibor azonban – mint Danks Emesétől megtudtuk – még ma is a MeH-nél dolgozik, csak alacsonyabb beosztásban, úgynevezett ügykezelőként. A Heti Válasz értesülései szerint Bodor januártól a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban tevékenykedhet majd, Kiss Péter tárcavezető közvetlen munkatársaként, ezt azonban nem erősítette meg a kormányszóvivő.
Az ombudsmani vizsgálat szerint az augusztus 20-ai katasztrófáért a MeH mellett felelőssé tehető a rendőrség is, mert a közveszélyre hivatkozva lépéseket tehetett volna a rendezvény elhalasztására. A rendőrség ugyanakkor elmulasztotta az információk továbbítására vonatkozó kötelességét is, hiszen tudott az első fokú riasztásról, de erről nem értesítette azonnal a veszély elhárítására jogosult szervet, vagyis a MeH ügyeletét.
Az információk átadásában kialakult káosz miatt viszont nem csak a rendőrség vonható felelősségre, hiszen az ombudsmani vizsgálat szerint a rendőrségen kívül nem tudott a vészhelyzetről a katasztrófa előtt senki azok közül a szervezetek közül, amelyek megelőzhették volna a tragédiát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ugyan értesítette az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (OKF) ügyeletét az érkező viharról, de ezt egy szóbeli megbeszélés alapján, nem a hivatalos működési rend alapján hajtották végre. Ez eredményezte azt, hogy az első fokú riasztásról egy közvetlen kommunikációs csatornán, e-mailen és faxon is megérkeztek a jelentések a katasztrófavédelemhez, de telefonon senki sem vette fel a kapcsolatot a szervezet főügyeletével. A történtekért a vizsgálat szerint közvetve felelősség terheli az OKF-et is, hiszen a felügyelőség ügyeletese nem értesített senkit a vészhelyzetről arra hivatkozva, hogy a riasztást nem értékelték olyan eseménynek, amely intézkedést igényel. Jellemző adat, hogy az OMSZ a riasztásról szóló e-mail elolvasásának visszaigazolását csak 23 óra 35 perckor, vagyis a katasztrófa után több órával kapta meg a katasztrófavédelem számítógépéről. A rendkívüli időjárásról egyébként a rendőrség is csak úgy kapott információt, hogy arról a balatoni rendőri szervek értesítették a Budapesti Rendőr-főkapitányság vízi rendészetét. Ezután kezdtek érdeklődni az OMSZ-nél a rendőrök. A helyzetet súlyosbítja, hogy jelenleg még az sem tisztázott, egy közeledő katasztrófahelyzetben ki jogosult és köteles azonnali hatályú megelőző intézkedéseket tenni, mivel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium még nem adta ki az országos katasztrófavédelmi szabályzatról szóló rendeletét.
Lenkovics Barnabás kiemelte, az ombudsmanok nem vizsgálhatják magánszemélyek vagy társaságok felelősségét, de azt kötelességük megjegyezni, hogy egy vállalkozó még utasításra sem végezheti el az általa vállalt tevékenységet, ha az életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet.
Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának helyettese megemlítette azt is: véleménye szerint elképesztő könnyelműség, hogy repülőgépek szálltak el olyan hidak alatt, ahol már elhelyezték a tűzijáték-rakétákat. A tűzijátékot szervező Nexus Kft. ügyvezetője ennek ellenére üdvözölte az ombudsmani jelentést tegnap.
Simon Gábor egyetértett azzal az ombudsmani megállapítással, hogy a tömegrendezvények biztosításának szabályai nem felelnek meg az alkotmányos követelményeknek. A rendezvényszervezőnek elemi érdeke, hogy megfelelően biztosítsa a rendezvény megközelíthetőségét és biztonságos elhagyásának feltételeit, vagy az orvosi ügyeletet – ám a hatóságok aktív hozzájárulása nélkül ez nem lehetséges – tette hozzá az igazgató, aki bejelentette: a Nexus kezdeményezni fogja, hogy az ombudsmanok szerint is szükséges újraszabályozás térjen ki arra is, hogy milyen technikai eszközökkel és biztosítékokkal kell rendelkeznie az ezer fő feletti események szervezőinek.
A jogbiztos eljárása során kiderült: a MeH nem tett eleget jogszabályi kötelezettségeinek, a kancelláriaminiszter pedig hazudott, amikor az általa kezdeményezett vizsgálat végén elháríthatatlan körülményekről beszélt, amelyekről szerinte az ünnepség lebonyolításáról szóló szerződés sem rendelkezett – jelentette ki Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint mulasztás történt, méghozzá elsősorban a főszervező MeH részéről, és ezt az ombudsmani vizsgálat is megerősíti – jelentette ki, hozzátéve: ezek után már csak az a kérdés, hogy minek kell még történnie, hogy Szilvásy György végre levonja a következtetést, és önszántából lemondjon posztjáról, elismerve politikai felelősségét az ügyben.
vezércikk a 7. oldalon
A német média beszivárgott a magyar balos médiába